Elrendeltem a készenléti állapotot, folyamatosan figyelőszolgálat működik a gátakon, és a munkagépek, a szállítóeszközök bevetésre készen állnak – mondja Molnár Oszkár, Edelény polgármestere, miután tegnap egész nap ömlött az eső a megyében. Pedig a város már éledezett az árvíz okozta sokkból. A barokk L’Huillier-Coburg- kastély mellett zúgó Bódva gátjának tövében viszont több tonna zúzott kő, vízzel teli tartályok árulkodnak a pár nappal ezelőtti, vízzel vívott heroikus küzdelemről. Az úttól nagyjából ötven méterre húzódik a gát, de a föld így is süpped minden lépés alatt, annyira átnedvesedett. A Kende Kálmán út több házából is tömlők kúsznak az utcára, még mindig szivattyúzzák a vizet a pincékből.
A gátra felgyalogolva a messzeségben egybeolvad a homokzsákok tömege, a sárban viaszcsonkok jelzik az itt virrasztó védők munkáját. A mederben még mindig rohan a Bódva, barna áradata fák, ártéri bokrok tövében lüktet. Egy gyaloghíd oldalán piros dátum jelzi, hogy 1974-ben meddig állt a vízszint, fölötte egy rózsaszín utal az új rekordra.
A kerítések, kapuk tövében továbbra is homokzsákok fehérlenek. Hornyák Jánosné könnyeivel küszködve fogad. – Már teljesen kikészültem – fakad sírásra. – Idegességemben meg sem mutattam minden kárunkat – céloz arra, hogy a biztosító 180 ezer forint kárt állapított meg náluk. – Örültem még annak is, négyszáz forintunk van a nyugdíjig – gördül le újabb könnycsepp a szeméből. Az udvarukban álló veteményesben tükröződik a víz, házuk alsó szintjén a nedves ülőgarnitúra a konyhabútorra borítva vár jobb sorsára. Tapétájuk felhólyagozott, a vakolat a padlótól kétarasznyi magasságban pereg.
Pecze Istvánék udvarán óriási halomba rakott fa pihen. – Az árvíz előtt olyan szép fasor állt a gáton, meggy, cseresznye, szilva, dió, aztán az egyik nap közmunkások jelentek meg, és kivágták egy szálig, azt mondták utasításra – kesereg Peczéné, miközben az utcaszint helyiségeibe invitál. Meséli, a szeneskamrában méteres víz jelent meg, próbálták homokzsákokkal útját állni, de hiába. Az egyik szobába lépve orrfacsaró bűz csap meg, a nyoszolyóágy még mindig téglákon pihen, a szekrények vízben állnak. – Mikorra fog ez kiszáradni? Sose! – néz körbe reménytelenül a háziasszony. Az épületen nemrégiben repedések jelentek meg. – Ezt ép ésszel átvészelni?! – néz rám hitehagyottan Pecze István.
Csepregi Antal és neje a ház előtt takarítja a szemetet, szemközt az önkormányzattól bérelt zöldségeskert víz alatt áll. Udvarukon nemrégiben még csizmájukba is befolyt a víz, a ház alapját is alámosta az ár. A garázs szervizaknájában félméternyi víz tocsog. Házuk alsó szintjén asztalokon fekszenek a bútoraik, Csepregi Antal nemrég végzett a lambéria lakkozásával – kármentesít. Fürdőszobájuk ablakán keresztül öntötte el a víz lakást, a vakolatot 25 centiméter magasan eláztatva.
– Amit az ember fiatalon összeszedett, az most mind megy pocsékba – siratja Csepreginé a házukat. Az árvízben több tyúkjuk megfulladt, tönkrement a hűtőgépük, szerszámaik, padlószőnyegük is használhatatlanná vált. Mondják, a biztosító náluk még nem járt, de úgy értesültek, a kárfelmérők nem győzik a munkát, annyi bejelentés érkezett. A Generali Providencia és az Aegon már négymilliárd forint feletti összegre becsülte a vihar által okozott károkat. Az Aegonhoz csak Borsod megyéből 2500 bejelentés érkezett.
– Az önkormányzat dolgozói házról házra járnak, és írják össze a kárigényeket, de úgy vélem, a várost és a lakosságot ért kár, a védekezési költség, valamint a helyreállítás költsége eléri az egymilliárd forintot – közli Molnár Oszkár. Csöndesen esik, a levegő sem rezdül, csak a békák kuruttyolnak. Fekete fellegek tornyosulnak Edelény fölött.
origo.hu
Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon
