Félkatonai vízügyet akar Illés

Olyan hatékony vízügyet kell létrehozni, amely szinte félkatonai módon működik – jelentette ki Illés Zoltán. A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára szerint a mostani katasztrófa is azt mutatja, hogy az államnak újra saját kezébe kellene vennie az árvízi védekezést.

Súlyos gondokat okoz, hogy a most katasztrófát okozó közepes vízfolyásokon az elmúlt nyolc évben semmilyen fejlesztés nem történt – közölte Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára a Duna Televízióban. Hozzátette: az állam vélhetőleg újra saját kézbe veszi az árvízi védekezést. Mindenkinek a saját helyén van meg a felelőssége. A korábbi kormányoknak olyan beruházásokat kellett volna támogatni, hogy ez a tragikus árvízi helyzet ne következzen be – mondta Illés, aki szerint új helyzet állt elő azzal, hogy az irdatlan tömegű víz nem a nagy folyóinkon érkezett. Azokon ugyanis megvannak a gátak, és többé-kevésbé jó a védekezés. Az államtitkár azonban figyelmeztetett arra, hogy a nagyobb vizeinken is megmutatkozott az a probléma, hogy a víz lefolyásának szélesebb teret kellene biztosítani a jövőben. A közepes vízfolyásainkon – például a Hernádon vagy a Sajón –, amelyek most a legnagyobb katasztrófákat okozták, az elmúlt nyolc évben semmilyen beruházás nem történt. Sem záportározót, sem gátakat nem építettek – mutatott rá az államtitkár. Illés szerint az így kialakult helyzet miatt kellett heroikus módon védekezni a rendőröknek, katonáknak, védekezőknek, és „a saját kezükkel kellett megépíteniük a nyúlgátakat”.
Illés Zoltán „félkatonai módon” működő vízügyet szeretne a jövőben. Ehhez szerinte egyes feladatokat – például az árvízi védekezést – vissza kell venni az önkormányzatoktól, utóbbiaknál ugyanis sem ember, sem eszköz, sem pénz, sem szakértelem nincs erre a feladatra. Olyan „hadra fogható vízügy” kell, amely megelőző munkálatokat végez, míg nincs árvíz. Ha meg jön az ár, akkor egy közel tízezer főből álló vízügyes csapatnak kell védekezni – szögezte le a politikus.
Az árvíz miatt egyébként a biztosítók a kárbejelentések fokozódó növekedésével számolnak. Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége lakásbiztosítási szakértője szerint eddig is több mint 132 ezer kárbejelentés érkezett 13,6 milliárd becsült kárértékkel, ami növekedni fog, mivel az összes ügyfél nem jelentette be még a kárt. A szakértő szerint a végösszeg 15-20 milliárd forint között állhat meg. A biztosítók felkészültek, nem fordulhat elő, hogy az ügyfelek nem kapják meg a nekik jogosan járó összeget – állította Szabó. A biztosító nemcsak az ingatlanban esett kárt, hanem a lakhatási költségeket is téríti.