Saríát vezetnének be Franciaországban

A Muszlim Testvériség és a politikai iszlám Franciaországban címmel, a francia titkosszolgálatok által Bruno Retailleau belügyminiszternek készített jelentés szerint az iszlamisták a többi között a saría, azaz az iszlám törvénykezés bevezetésén dolgoznak Franciaországban – jelentette a Le Figaro című francia lap kedden. Retailleau korábban bejelentette, hogy szerdán Emmanuel Macron francia elnök vezetésével a védelmi tanács fogja megvitatni a Muszlim Testvériségről szóló jelentést.

Ima egy párizsi mecsetben Fotó: UMIT DONMEZ Forrás: ANADOLU

A közösségi hálózatokra kitérve a dokumentumban rámutatnak arra, hogy 

az úgynevezett „prédikálás 2.0” örve alatt egyre több az influenszer, akik az iszlamista ideológiát a fiatal, franciául beszélő európaiak felé igyekeznek közvetíteni.

A jelentés szerint a Muszlim Testvériség igyekszik folyamatos legitimációt szerezni magának, és ennek érdekében szervezeteket és hálózatokat hoz létre. A többi között az 1980-as évektől kezdve a mozgalom az egykori UOIF – Iszlám Szervezetek Szövetsége Franciaországban – jogi keretein belül próbált működni. Ezek, a dokumentum szerint úgynevezett kettős szervezetek, amelyek hivatalos struktúrája mögött egy, csak a tagok által ismert iszlám vezetőségi tanács áll, és ez a felelős a szervezet valódi stratégiájának meghatározásáért.

A kettős diskurzus témájában a jelentés idézi Chakib Benmakhloufot, az Európai Iszlám Szervezetek Szövetségének jelenlegi, az Európai Muszlimok Tanácsának korábbi elnökét, aki elismeri, hogy 

az európai jogi keret lehetővé teszi, hogy „pozitív módon mutassuk be a tisztességes muszlim modelljét, akit az iszlám terjesztésének jó példájaként tekintenek, anélkül, hogy felhívnánk a figyelmet (…) arra a tényre, hogy iszlamizáljuk a Nyugatot”.

A testvériség a jelentés szerint az egyes mecsetek köré épít ki bonyolult hálózatokat, amelyek a Korán oktatásán keresztül egészen a sportegyesületig terjednek, illetve iszlám társkereséssel és közösségi boltok üzemeltetésével is foglalkoznak, de a munkavállaláshoz is segítséget nyújtanak. Emellett igyekeznek gondot fordítani a humanitárius tevékenységre és az iszlamofóbia elleni küzdelmet hangoztatják.

A hálózatok a szegényebb, muszlim többségű városrészekben és leggyakrabban a kiemelt várospolitikai területeken működnek, és a lakosság igényeire reagálnak, vezetői pedig tapasztalt aktivisták, akik a hálózat sikeressége érdekében a helyi hatóságokkal is igyekeznek szívélyes viszonyt kiépíteni.

A testvériség kiemelten fontosnak tartja azt is, hogy válaszokat kínáljon a fiatal muszlimok identitáskeresési problémáira, elemzők szerint pedig az ideológiai megoldásokhoz a szalafista eszmék mellett a hagyományos szunnita iszlám jogiskolákból – elsősorban a máliki irányzatból – is átemelnek tanokat.

A jelentés rámutat arra, hogy a testvériség térnyerése mintegy 70 évvel ezelőtt kezdődött Európában és azon belül Franciaországban. Ebben szerepe volt az ötvenes években indult migrációs folyamatoknak, amelyek révén az első, a testvériséggel kapcsolatokat ápoló szervezetek Nagy-Britanniában, Németországban és Svájcban alakultak ki, ezt követte Belgium és Franciaország.

A testvériség retorikájában és szerepvállalásában meghatározó elemet játszik a dokumentum szerint az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatos felszólalás, kiemelve, hogy „Franciaországban az antiszemitizmus még mindig jelen van a mozgalom tagjainak diskurzusában”. A szakértők hangsúlyozzák, hogy 

a gázai háború kirobbanása óta a mecseteken belül megnőtt az anticionista tevékenység és több, anticionista prédikátort is meghívtak előadni.

A jelentés összeállítói rámutatnak arra, hogy az iszlamisták narratívája szerint a köztársaság által kínált értékek már nem elegendők, ezért új és nyilvános diskurzust sürgetnek.

A jelentés kitér a testvériség közel-keleti támogatóira is, kiemelve Katart és Törökországot, hozzátéve, hogy ezzel szemben Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben igyekeznek ellehetetleníteni a mozgalmat. A szerzők kiemelik, hogy Ankara erőteljes támogatást biztosított az iszlamisták olyan kampányainak, mint például a francia termékek bojkottja Emmanuel Macron francia elnök egy 2020-ban elmondott, az iszlám szeparatizmus veszélyeire figyelmeztető beszéde után.

Borítókép: Egy párizsi mecsetben imádkoznak muszlimok (Fotó: AFP)