Egyiptomi kék és fajansz üveggyöngyök legkorábbi példányaira bukkantak

A bronzkorban a Földközi-tenger nyugati része intenzív kulturális és kereskedelmi cserék színtere volt. Az üveganyagok tekintetében az Ibériai-félsziget egy időre a kutatások perifériájára került, ám ennek most vége.

A gizai nagy piramisok. Kiderült, hogy már a késői bronzkorban élénk kereskedelmi kapcsolat állhatott fenn Egyiptom és az Ibériai-félsziget között Fotó: Wikimedia Commons

Meglepő díszítések

A Villena településen található Cabezo Redondo lelőhelyet nagyjából Kr. e. 1650 és 1250 között lakták, ami egybeesik a helyi késő bronzkorral. Itt hét üveggyöngyöt találtak a régészek, amelyek külleme kissé megváltozott már az anyag öregedési folyamataitól. A leletek viszont még kellő szerkezeti épséggel rendelkeztek ahhoz, hogy megőrizzék üveges eredetüket.

Az egyiptomi eredetű üveg dísztárgyak már a késői bronzkorban megjelentek az Ibériai-félszigeten (a kép illusztráció)    Fotó: Wikimedia Commons

Több gyöngyön is láthatóak olyan díszítések, amelyeket valószínűleg kontrasztos színű üvegszálakkal vittek fel, bár a későbbi ásványtani átalakulások miatt nem lehet megerősíteni eredeti jellegüket. Az egyik esetben az úgynevezett energiadiszperzív röntgenfluoreszcens (SEM-EDS) módszerrel a kutatóknak sikerült kizárniuk az ásványi színezőanyagok jelenlétét, ami arra utal, hogy a díszítés átlátszó üvegből készült – ez szokatlan a korabeli díszek esetében.

Temetkezési leletek

Szintén Villenában található a Cueva de las Delicias, ami egy temetkezési komplexum. 

Kr. e. 1600 és 1000 között volt használatban a helyszín. 

Az ott fellelt leletekről kezdetben úgy tartották, hogy zöld kőből készültek a gyöngyök, viszont kilencről kiderült, hogy átalakított üvegből vannak. Három darabot választottak ki részletes elemzésre, köztük egy henger alakú gyöngyöt, amelynek sötétzöld alapját fehér spirális szál díszíti.

Megalatikus gyöngyök

Az El Amarejo megalitikus – a réz- és bronzkori virágzó kultúrákat értjük rajta – lelőhelyen a temetkezések kapcsán egyetlen üveggyöngyöt találtak a régészek. Ez egy világoskék, bikonikus gyöngy, amelyet mikroszkópos elemzés után üveges fajanszként azonosítottak. A fajansz a mázas kerámia és az üveg között köztes kategóriának tekinthető.

Bronzkori régészeti leletek az Ibériai-félszigetről       Fotó:  University of Freiburg

A talált fajansz a „vegyes lúgos keverék” változatának felel meg, amelyet a kálium és a nátrium magas aránya jellemez. Ez a fajta összetétel jellemző az észak- és közép-itáliai, Kr. e. 1700–1550 közötti leletekre, ami a keleti technológiák korai megjelenésére utal a félszigeti hátországban.

Egyiptomi kék Nyugat-Európában

A legjelentősebb felfedezés Peña Negra lelőhelyéről származik, amely a Kr. e. 10. és 6. század közötti folyamatos lakottsága miatt különösen fontos jelentőséggel bír. Itt egy kis henger alakú, töredékekre tört gyöngyöt azonosítottak, amely egyiptomi kékből készült. Ezekben az időkben az anyag nagyon ritka volt a Földközi-tenger keleti részén kívül.

                A XVIII. dinasztia idejéből származó királyi sírkamra falfestése a Királyok völgyében. Az Ibériai-félszigeten megtalált egyiptomi leletek is az Újbirodalom korából valók                                                          Fotó: Ayman Damarny

A vizsgálatok során kiderült, hogy a gyöngy a Kr. e. 10. századból származik, így ez a legrégebbi egyiptomi kék tárgy, amelyet Nyugat-Európában valaha találtak.Az új kutatások legfontosabb eredménye az, hogy ezek a tárgyak bizonyítják a szerteágazó cserehálózatok létezését, amelyek a Kr. e. 17. századtól, jóval a föníciai gyarmatosítók érkezése előtt összekötötte a délkeleti félszigetet a Földközi-tenger középső és keleti részével.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.