Heves vajdasági kampány

A vajdasági magyarság vasárnap megválasztja a nemzeti közösség legfőbb szervét, a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsot. A közvetlen – listás, részarányos rendszerű – választásokon öt lista verseng a bejutásért a vajdasági magyarok miniparlamentjébe. Parlamenti küszöb nincs. Ugyanezen a napon még 19 szerbiai nemzeti közösség választ képviseleti testületet, 16 kisebbség közvetlen választásokon.

Pajtics vádja. Politikai extrémizmussal vádolta meg Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét Bojan Pajtics vajdasági kormányfő, a Demokrata Párt alelnöke, amiért – mint Pajtics fogalmazott – elvitatja a DS nem szerb tagjainak jogát arra, hogy foglalkozzanak saját nemzetük kultúrájának, oktatásának, tájékoztatásának kérdéseivel. Ha a Vajdaságban a magyarok csaknem fele a DS-re szavaz, ki kérdőjelezheti meg e jogukat – fogalmazott felháborodottan a Politiká című lapnak nyilatkozó Pajtics. (S. I.)

Pénteken megkezdődött a kampánycsend, amely egy szokatlanul durva választási hadjáratnak vetett véget. A listák egy része ugyanis kimondottan negatív kampányt folytatott. A legnagyobb harc a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás Lista és a kormányzó Demokrata Párt (DS) által létrehozott Humentis-féle Vajdasági Magyarként Európába lista között várható vasárnap – a kemény pengeváltásokból ítélve. Ám a VMSZ nem kevesebbet állít, hogy még két lista élvezi a DS támogatását. Ez a Magyar Liga, amely mögött formálisan a Vajdasági Szociáldemokrata Liga áll és a Kézfogás a Magyarságért. A radikálisnak tartott Magyar Remény Mozgalom az egyetlen pártlista, amely mögött nincs más helyi erő.
De nemcsak a listák kam-pányoltak, hanem azok a politikai erők is, amelyek nem vesznek részt a választásokban. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a nemzeti tanácsokról szóló törvény hiányosságai miatt a megválasztandó testületet már eleve illegitimnek kiáltották ki, s a kampányban ennek az álláspontjuknak megfelelően vettek részt. A magyar választók egy része – jórészt e pártok támogatói – emiatt fel sem iratkozott a külön választói névjegyzékre, amely csak akkor vált érvényessé, amikor a nemzeti közösség tagjainak több mint fele feljelentkezett rá.
A vasárnapi szavazáson 138 660 magyar nemzetiségű polgár voksolhat, annyi neve szerepel a külön névjegyzéken. Minden érintett párt és intézmény nagy részvételt jósol, annak ellenére is, hogy nem mindenki kapta meg a személyre szóló választási értesítőt, amiért – és más technikai mulasztásokért – a szerbiai kisebbségi minisztériumot, illetve a minisztérium központi választási bizottságát érték jogos bírálatok.
Esélylatolgatásokba nemigen bocsátkoznak a helyi elemzők és a sajtó is igen visszafogott. Közvélemény-kutatások nem készültek, az internetes szavazások pedig nem tekinthetők reprezentatívnak. Megfelelő fogódzók híján is meg lehet jósolni, hogy többpárti lesz a Magyar Nemzeti Tanács.