Konarik Ákos és a féltve őrzött kincse
Benedek Tibor 2020 tavaszán – nem sokkal a halála előtt – jelentette be, hogy felhagy minden vízilabdázással kapcsolatos tevékenységével.
– Nem voltunk hülye gyerekek, láttuk, hogy valami nem stimmel, de éreztük, hogy ez egy nagyon privát dolog, és úgy is kezeltük.
Örültünk annak, hogy ott van velünk, csinálja. Láttuk azt, hogy van, amikor küzd, és nehéz neki ott lenni, de akkor is ott volt az edzéseken, és megtartotta nekünk, pozitív kiállással.
Azt gondolom, neki is jót tett, hogy ott volt velünk, mert töltöttük mi is pozitív energiával. Ha csak feleannyi pozitív energiát tudtunk adni neki, mint ő nekünk, akkor már szerintem nagyon jó volt ez a közös munka, együtt létezés. Közben nagyon személyes is volt ez a viszony, ezért is nehéz róla beszélni. Mindannyiunknak egyenként küldött egy hosszú, nagyon különleges levelet. Ebből tudtuk meg, hogy többé már nem lesz velünk. A levél lényege az volt: nagyon vigyázzunk arra, hogy ez a kötelék, ami köztünk létrejött, megmaradjon, mindenáron őrizzük a kialakult baráti kapcsolatokat, tartsunk össze, mindig nagyon figyeljünk erre. Ez utóbbiban szerintem eddig nem teljesítettünk rosszul. A levelet pedig halálomig őrizni fogom, nemcsak a mondanivalója miatt rendkívül fontos, hanem érzelmileg is meghatározó, fájdalmas lezárása volt egy gyönyörű korszaknak – idézte a Bors Konarikot.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!