Átlagban csaknem 15 százalékos éves lakásár-emelkedés volt mérhető Magyarországon az elmúlt tíz évben. Az utóbbi fél évben viszont az erős kereslet hatására még ennél is nagyobb emelkedés tapasztalható a hirdetési árakban – írja a közleményében a Zenga.hu, amely a jelenség mögött elsősorban a befektetési célú vásárlások erősödését valószínűsíti.
Fél év alatt 15 százalékos áremelkedés
A Zenga.hu kínálati adatai megerősítik, hogy a mostani fellendülés rendkívül hirtelen történt, bizonyos megyékben hat hónap is elég volt a 15 százalékos drágulás eléréséhez. A befektetői kereslet mérséklődésével az a fő kérdés, hogy meddig tart ki a lendület, és merre mehetnek tovább a lakásárak az előttünk álló évben – veti fel Futó Péter, a portál ingatlanpiaci szakértője.
Évente közel 15 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az elmúlt évtizedben. Bár 2020-ban volt egy kisebb lassulás az áremelkedés ütemében, az azt követő két évben ezt kompenzálta a piac.
– A 2023-as megtorpanás viszont már intenzívebb volt: a megnövekedett infláció és a magasabb hitelkamatok közvetlenül, a fokozódó geopolitikai feszültségek és az energiapiaci bizonytalanság pedig közvetetten járultak hozzá a jövőbe vetett bizalom csökkenéséhez, amelynek hatására sokan elhalasztották a korábban tervezett lakásvásárlásukat – mondta a szakértő.
Eközben a befektetők közül is sokan a magasabb hozamot ígérő állampapírok mellett döntöttek a lakásvásárlással szemben, így az adásvételek száma 2022-ről 2023-ra mintegy 25 százalékkal csökkent.
Érkezett a fordulat
A piaci környezet változásával – alacsonyabb kamatok – ezt a megtorpanást is gyorsan korrigálta a piac.
A kínálatba bekerülő aktív lakóingatlan-hirdetések átlagára 2024 áprilisa és 2025 áprilisa között 21 százalékkal emelkedett, amiben a budapesti drágulásnak is nagy szerepe volt. A fővárosban a vizsgált időszakban 25 százalékkal emelkedett a lakások hirdetési ára.
– Míg korábban jellemzően egy év kellett ahhoz, hogy az áremelkedés elérje a 15 százalékot, addig 2024 áprilisától számítva a fővárosban ez hét hónap alatt bekövetkezett. Baranya és Veszprém vármegyében pedig ennél is kevesebb időre, mindössze hat hónapra volt szükség a 15 százalékos áremelkedés eléréséhez. Az intenzív drágulásról sokat elmond, hogy Budapest mellett nyolc olyan vármegyénk volt, ahol a 15 százalékos áremelkedés eléréséhez most kevesebb mint egy év kellett – magyarázta a számokat Futó Péter.
Ahogy a piaci ciklusok változásakor az lenni szokott, most is a befektetők reagáltak elsőként, így az említett áremelkedésekhez nem kis mértékben járultak hozzá a befektetési célú vásárlások.
Ezt hozhatja a jövő
– Az előttünk álló évben azonban a mostaninál kisebb ütemű áremelkedés várható. Egyrészt az ingatlanárak alakulása tartósan nem szakadhat el a jövedelmek és az infláció alakulásától, másrészt a befektetői roham lecsengésével kell egy kis idő, amíg a kereslet és a kínálat újra megtalálja a közös árszintet, azaz a saját célra vásárlók széles köre is alkalmazkodik a megemelkedett kínálati árakhoz, és szükség esetén az eladók is hajlandók lesznek engedni az általuk elképzelt árból. Végül az árakat befolyásolhatják az olyan kormányzati intézkedések is, mint a lakhatási tőkeprogram elindítása, amely a hosszú távú várakozások szerint évente öt-hat ezer új lakással bővítheti a kínálatot, enyhítve a mostani keresletoldali nyomást, de a május 13-án benyújtott, a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslat is hatással lehet a lakáspiac keresleti és kínálati oldalára. Ezek alapján az év második felében a lakásárak mérsékeltebb ütemű emelkedésére számítunk – tette hozzá Futó Péter.
