A december a várakozásoknak megfelelően visszafogottabb aktivitást hozott a kínálati oldalon. Mindössze 18 ezer friss eladó lakóingatlan-hirdetés jelent meg, ám ez is három százalékkal meghaladja a 2023. decemberi szintet. A tulajdonosok közel nyolcvanezer lakóingatlant hirdettek meg eladásra, ami többéves csúcsot jelent, mert ennél nagyobb eladási kedv csak 2020-ban volt a tulajdonosok körében – kommentálta az országos kínálat tavalyi alakulását Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Emlékeztetett, arra már a tavalyi év elején számítani lehetett, hogy a 2023-as gyenge év után a kereslet és az adásvételek száma is erősödik, ennek megfelelően 2024-ben közel 3,5 millió telefonos érdeklődést mértek az eladó lakások és házak iránt, ami húszszázalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Az év eleje, különösen január és február, kimagasló eredményeket hozott. Ez az alacsonyabb hitelkamatoknak és a csok plusz bevezetésének is köszönhető.
Különösen figyelemre méltó, hogy Budapest kivételével minden vármegyében nőtt az eladási kedv. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyében kiugró volt a kínálat élénkülése, mert éves szinten 14-14 százalékkal nőtt a friss kínálat éves szinten.
Az országon belül Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legnagyobb a kereslet növekedése, éves szinten 29 százalék. Szintén jelentősen, 26-26 százalékkal erősödött Csongrád-Csanád és Heves vármegye lakáspiaci kereslete. A budapesti agglomeráció nagy részét lefedő Pest vármegyében és a nyugati határvidéken fekvő Vas és Győr-Moson-Sopron vármegyékben is kiemelkedő, húsz százalékot meghaladó keresletélénkülés történt.
Békés és Somogy vármegyét jellemezte a legvisszafogottabb élénkülés, ám itt is hét-nyolc százalékkal nőtt az érdeklődések száma az eladó lakások és házak iránt. A sereghajtó vármegyék 2025-ben meglepetésekkel is szolgálhatnak, mégpedig mindkettő más-más okból.
Az ingatlanárakban az egyik legolcsóbb térségnek számít Békés vármegye, a határ menti ingatlanok jóval kevesebbe kerülnek, mint a román oldalon. A megyében mindössze hét település van, ahol kétszázezer forintnál magasabbak az átlagos négyzetméterárak. A gyakorlatban ez úgy mutatkozik meg, hogy ebben a térségben találni száz négyzetméteres házat három-négy millió forintért is, igaz, az ilyen olcsó ingatlanok vagy nem lakhatók, vagy pedig jelentős felújítást igényelnek. Összevetésül: országos szinten van olyan (új építésű) ingatlan, amelynek egy négyzetmétere kerül nagyjából ennyibe. Az alacsony árak egyben lehetőséget is jelentenek, méghozzá az ingázók számára. Ugyanis a szomszédos romániai oldalon drágábbak a házak, Aradig pedig autópályán lehet eljutni. A határ menti vásárlókkal az eladók is számolnak, idéntől Románia schengeni csatlakozása miatt is, különösen a határ túloldaláról érkező érdeklődők körében.
Somogy vármegye a közeljövőben más miatt erősödhet tovább, hiszen az állampapírokból kiszálló befektetők egy része a Balaton környéki ingatlanpiacon landolhat. Itt érdemes felidézni a térségre jellemző ingatlanpiaci szerkezetet, árazást: a vármegye legdrágább települései Balatonőszöd, Balatonszemes és Szántód, 1,1 és 1,4 millió forint közötti átlagos négyzetméterárakkal, a megyeszékhely, Kaposvár a középmezőnyben foglal helyet. Az árak annál inkább csökkennek, minél messzebb távolodunk a parttól. Negyedóra autóútra, húsz-harminc kilométerre már csak félmillió forint körüli átlagos négyzetméterárakkal találkozunk. A vármegye előnye még, hogy kiépült a gyorsforgalmi úthálózat is, ami szintén a déli part mellett szólhat. Több lehetőség rejlik a vármegye déli oldalán is, a horvát határ melletti településeken, ugyanis a rendszerváltás előtt szándékosan hagyták parlagon ezt a területet. Azzal azonban, hogy az M70-es lévén jó minőségű útösszeköttetés létesült a horvát oldallal, felértékelődött az ingázás lehetősége.
