Holland terápia?

Az afganisztáni háborúnak áldozatul esett első európai kormány utódjáról döntöttek tegnap előre hozott parlamenti választás keretében a holland szavazópolgárok. Az urnazárást követően az exit poll eredmények szerint a jobboldali liberálisok és a szociáldemokraták nyerték a szavazást.

Munkatársunktól
2010. 06. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A politikai válságot még februárban idézte elő a kormánykoalíció kisebbik tagja, a szociáldemokrata Munkapárt (PvdA), amikor a kereszténydemokrata (CDA) kormányfő, Jan Peter Balkenende akaratával ellentétben nem járult hozzá a holland erők afganisztáni missziójának meghosszabbításához, és kilépett a kabinetből. Bár végleges döntés még nincs, a jelenlegi állás szerint az ország katonái augusztusig hazatérnek a háborúból, ami magas létszámuk és kritikus szerepük miatt súlyos veszteség a NATO helyi missziója (ISAF), illetve a terrorellenes hadműveletek számára. Hollandiában mintegy 12 millió választásra jogosult reggel fél nyolctól este kilenc óráig adhatta le voksát összesen tizenegy párt jelöltjeire, akik a kétkamarás parlament alsóházának, az úgynevezett második kamarának a 150 helyére pályáznak.
Az előzetes közvélemény-kutatások szerint a legtöbb szavazatot az ambiciózus gazdasági programra összpontosító, konzervatív-liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) nyerheti, és 36 körüli képviselői helyhez juthat. Második helyre a felmérések a távozó kormánykoalíció középső tagját, a Munkapártot teszik (29 képviselő) Jan Peter Balkenende eddigi kormányfő Kereszténydemokrata Tömörülése (24) és a szélsőjobboldali Geert Wilders Szabadságpártja (PVV, 18) előtt. A választási kampányban – amit gazdasági kérdések uraltak – egy ideig vezető helyen álltak a nyíltan bevándorlás- és iszlámellenes Wildersék, akik ugyan visszaestek, ám így is jelentősen megerősödhet képviseletük. Az esti 21 órás urnazárást követő exit poll eredmények is a korábbi közvélemény-kutatásokat igazolták. Ennek értelmében a VVD és a PvdA is 31-31 képviselőt delegálhat az alsóházba. A harmadik helyezett Geert Wilders Szabadságpártja 23 képviselői helyet szerzett az eddigi kilenc helyett. Balkenende távozó kormányfő Kereszténydemokrata Tömörülése húsz helyet veszítve csak a negyedik lett, és mindössze 21 képviselőt delegált a törvényhozásba.
Az esélyes VVD költségvetési megszorításokat hirdet, többek között a bevándorlók juttatásainak megkurtítását, így győzelmük az eurózónában a válság kitörése óta először megrendezett választáson szakértők szerint jelzésértékű lehet.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.