Japán vagy Spanyolország jön?

Japán vagy Spanyolország is Görögország sorsára juthat. A kelet-ázsiai kormányfő tegnap bejelentette: Japánnak gyors lépéseket kell tennie az államadósság csökkentése érdekében. Eközben egyes szakértők szerint Madridnak gazdasági helyzete miatt már kérnie kellett volna az EU és a Nemzetközi Valutaalap segélycsomagjából. Soros György közgazdász szerint a válság második fordulójához értünk.

Gyors kampányba kezdett a japán kormány, hogy kedvet csináljon a befektetőknek államkötvényei megvásárlásához. A Financial Times írása alapján a plakátok azt üzenik: aki ilyen papírral bír, még a hölgyek kegyeit is nagyobb eséllyel nyerheti el. Nem véletlen az akció, mivel tegnap Kan Naoto, a szigetország kormányfője arra figyelmeztetett, Japánt Görögországhoz hasonló adósságválság fenyegeti, hacsak nem tesz gyors lépéseket az államadósság csökkentése érdekében. A távirati iroda beszámolója szerint a miniszterelnök a japán parlamentben közölte, a világ második legerősebb gazdasága nem folytathatja azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy kötvények kibocsátásával fizeti vissza korábbi adósságait. A kormányfő félelme nem alaptalan, hiszen tavaly Japán államadóssága a bruttó hazai termék (GDP) 218,6 százaléka volt, ami az iparilag fejlett országok között a legmagasabb.
Azonban nemcsak a Távol-Keleten, hanem az Ibériai-félszigeten is kongatják a vészharangot. Andrew Burns, a Világbank főosztályvezetője és a Financial Times szerint a spanyol gazdaság súlyos helyzete miatt Spanyolországnak már kérnie kellett volna az EU és a Nemzetközi Valutaalap 750 milliárd eurós segélyalapjából.
Soros György magyar származású amerikai befektető szerint most érkeztünk el a globális pénzügyi válság második felvonásához az európai adósságok finanszírozási gondjaival. A Portfolio.hu beszámolója szerint úgy fogalmazott, a második felvonásban a pénzügyi piacok elveszítik bizalmukat az államadósságok fenntarthatóságában, Görögország és az euró kerül a középpontba, ám ezeknek világszerte hatása lesz.
Soros úgy látja, a helyzet hátborzongatóan hasonlít az 1930-as nagy gazdasági világválsághoz. Akkor egy neves közgazdász, John Maynard Keynes tanácsára a gazdaság élénkítését költségvetési költekezéssel igyekeztek elősegíteni, akárcsak most, jelenleg azonban a pénzügyi piacok kierőltetik a költségvetési megszorításokat, ami viszont a gazdasági teljesítmények visszaeséséhez vezet.