Trump és Putyin tárgyalása előreviszi a békefolyamatot

Az egész világ feszülten figyelte Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetését. De vajon mennyiben mozdíthatja előre ez az egyeztetés a békefolyamatot? A Magyar Nemzetnek Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője adott betekintést az Oroszország és Ukrajna közti tárgyalások lehetséges jövőjébe.

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: AFP

– Az oroszok most az öt ukrajnai régió teljes területét követelik, amit lehetetlen, hogy az ukránok feladjanak. A legközelebb a realitásokhoz az amerikai javaslat állhat, amely szerint a frontvonalnál fagyasztanák be a határokat – mondta. Az a kérdés, hogy mi az a minimum, ami Oroszországnak megfelel, tehát például a Donbászt el tudják-e engedni, hiszen a katonai műveletekből nyilvánvaló, hogy ennek elfoglalása a fő cél.

Ha nem tudják elengedni, akkor még egy ideig nem lesz megegyezés

– fogalmazott a szakértő.

– Még ha az ukrán ellenállás jelentősen gyengülne is, akkor sem lehetne gyorsan bevenni az egész Donbászt. Az viszont biztos, hogy Oroszország van inkább olyan helyzetben, hogy diktálja a feltételeket, és ő kerülhet ki előnyösebben egy esetleges megegyezésből – tette hozzá.

Tehát itt az a kérdés, hogy meddig tud Oroszország eljutni a feltételeinek Ukrajnára, illetve a Nyugatra kényszerítése terén, és nem az, hogy a Nyugat és Ukrajna mit kényszerít Oroszországra

– fogalmazott.

– Amivel reálisan nyomást lehetne gyakorolni Moszkvára, az az olajárak csökkenése lenne, nem a szankciók. Mivel a Biden-kormányzattal szemben Trump nagyon jó viszonyt alakított ki az Öböl-menti államokkal, ha el tudja ezt érni náluk, nehéz helyzetbe hozhatja Oroszországot. A másik út, az úgynevezett másodlagos szankciók bevezetése az orosz olajat vásárló országokra – például Indiára és Kínára –, de ezzel kapcsolatban kérdés, hogy az Egyesült Államok rá tudja-e még kényszeríteni az akaratát ezekre az országokra, hiszen már nem az az egyedüli szuperhatalom, mint volt. Vagyis Amerikának is árat kellene fizetnie, amire nem biztos, hogy hajlandó – világított rá Demkó Attila.

– Ami a fegyverszállításokat illeti, kisebb tételekben ugyan, de újraindultak az amerikai fegyverszállítások, ami jelzés lehet az oroszok számára. Ráadásul az Egyesült Államok még mindig tudna olyan fegyverrendszereket adni Ukrajnának, amik Oroszországnak nagyobb fájdalmat okoznának. Olyat viszont nem tud adni, ami alapjaiban változtatná meg a háború menetét, csak megnehezíteni tudja az oroszok helyzetét – vélekedett.

Hogy milyen hatással lesz Trump és Putyin telefonbeszélgetése a két fél közti közvetlen tárgyalásra, azzal kapcsolatban a szakértő szerint a felek céljait érdemes megvizsgálni.

Most Ukrajna nagyon nehéz helyzetben van a fronton, tehát számára tényleg nagyon fontos lenne a harmincnapos tűzszünet, míg Oroszországnak nem az, hiszen megy előre. A tűzszünet mindig a gyengébb, visszahúzódó fél számára fontos. Hiába beszél a nyugati sajtó arról, hogy nagyon nagyok az orosz vesztességek, és nagyon lassan haladnak előre az oroszok. Egyrészt az ukrán veszteségek is nagyok, tehát nincs nagy különbség a két fél veszteségei között, és az orosz előrehaladás azért messze nem állt meg

– emelte ki.

A katonai helyzet miatt Ukrajnának tárgyalnia kell

– szögezte le Demkó Attila, hozzátéve, hogy Oroszországnak ezzel szemben az az érdeke, hogy további katonai győzelmeket érjen el, hiszen minél mélyebben van Ukrajnában, annál jobbak a tárgyalási pozíciói.

Ezért ez a telefonbeszélgetés önmagában nem változtatja meg ezt a dinamikát, csak viszi előre a folyamatot

– összegzett a szakértő.

Lassan, de biztosan előbb-utóbb közeledni fognak az álláspontok

– húzta alá.

A tárgyalásokból tűzszüneti megállapodás akár rövid időtávon is létrejöhet, a kérdés az, hogy ez hány napos lesz, és hogy betartják-e – hívta fel a figyelmet Demkó Attila.

Ha Oroszország nagyon akar engedni a Trump-adminisztrációnak, akkor belemehet akár egy harmincnapos tűzszünetbe is. De ez nem azt jelenti, hogy ez a tűzszünet harminc napig fog tartani és betartják

– hangsúlyozta a szakértő.

– Egy gesztust tehet ezzel Oroszország, hiszen a moszkvai vezetésnek az a taktikája, hogy Trump mindig érezze, hogy Putyin tiszteli, és figyel a szavára. Ez abból is nyilvánvaló, hogy a megválasztása óta, bár a Nyugatot sokszor kritizálták orosz részről, magával Trump személyével kapcsolatban semmilyen kritika nem hangzott el – mondta el zárásképpen Demkó Attila.
Borítókép: Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)