Szétverné a nyugdíjrendszert a Tisza

Már néhány hónappal a választás után, 2026. szeptember 1-jétől az újonnan belépő munkavállalóknak kizárólag a magánnyugdíjpénztári befizetést tenné már csak lehetővé a Tisza. Az Ellenpont szerint a cél nyilvánvaló: a gazdasági konvergenciaprogramnak nevezett tervezetből kiderül, hogy óriási összegre, a GDP 40-50 százalékára számítanak néhány évtized alatt, ezt pedig a Tisza körüli milliárdosok egyfajta eredeti tőkefelhalmozásnak tekintenék.

Magyar Péterék teljesen szétvernék a jelenlegi társadalombiztosításon, szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszert, és a helyét szinte teljes mértékig a kötelező magánnyugdíjpénztárak és a piaci alapú magánbiztosítók vennék át – derül ki a Dálnoki Áron vezetésével, Surányi György és Felcsuti Péter közreműködésével készített baloldali megszorítócsomagból. Az Ellenpont azt írta, a dokumentum szerint „az állam felelősségvállalását hosszú távon korlátozni kell, a rendszer pénzügyi stabilitását egyéni számlákra és piaci befektetésekre kell építeni”.

Dálnoki Áron a dokumentum egyik szellemi atyja (Forrás: Facebook)

 

Hamar szétvernék a nyugdíjrendszert

A lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tisza a fentebb említett javaslatcsomagban

már jövő szeptember 1-jétől nekiállna a nyugdíjrendszer teljes szétverésének, hiszen az innentől munkába álló személyek már csak magánnyugdíjpénztárba tehetnének befizetéseket.

Ennek mértéke a kiszivárgott tervek szerint a bruttó bér minimum 10 százaléka, maximum 15 százaléka (ezenfelül lenne egy 2,5 százalékos „szolidaritási nyugdíjjárulék”, vagyis az eddigi 10 százalékos nyugdíjjárulék 12,5–17,5 százalékra nőne). Nem derül ki viszont, hogy a 2,5 százalékos szolidaritási járulékért cserébe kiknek és milyen nyugellátást biztosítana az állam.

A lap szerint a rendszert

szinte teljesen kiszolgáltatnák a piaci alapú magánbiztosítók profitéhségének.

A Tisza programjából kiviláglik, hogy a mostani társadalmi felelősségvállaláson alapuló nyugdíjrendszert és TB-rendszert teljesen szeretnék szétverni, és ebből egy jövedelmező üzletágat szeretnének építeni.

Ezt nyíltan el is árulják a dokumentumban: „A nyugdíjreform egyik legjelentősebb gazdasági hatása a pénzügyi piacok erősödése.” Nem sokkal később a tőkepiac várható erősítését ünneplik: „a magánnyugdíjalapok vagyonfelhalmozása húsz-harminc éven belül a GDP jelentős hányadát eléri, ami növeli a hazai tőkepiaci likviditást és a gazdasági növekedési potenciált”. Az Ellenpont elemzése szerint ezen konkrétan azt értik, hogy a magánnyugdíjalapok vagyona fokozatosan nő, eléri a GDP 40-50 százalékát, ez pedig „a hazai tőkepiac számára stabil és kiszámítható forrásokat biztosít, amelyek hozzájárulhatnak az állampapírpiac, részvénypiac és a vállalati kötvénypiac fejlődéséhez”.

A nyugdíjasok nem számítanak

Volt már kötelező magánnyugdíj Magyarországon 1998 és 2011 között, a tervezetet a Bokros Lajos vezette Pénzügyminisztérium dolgozta ki, a törvény elfogadásakor már Medgyessy Péter volt a pénzügyminiszter. 1998-tól kezdődően ennek értelmében a munkavállalók nyugdíjjárulékának 6 százaléka – később már 8 százaléka – magánpénztárba, 18 százaléka az állami pillérbe ment tovább. Az óriási elvonások ellenére a vagyongyarapodás elmaradt a vártaktól, de 2009-re már 354,1 milliárd forintos éves hiányt okozott az államkasszában, ami már a GDP 1,4 százaléka volt. Mindez kiváló üzleti lehetőséget biztosított a holdudvar számára, hiszen a magánbiztosítók mögött szinte kivétel nélkül a baloldali kormányok üzleti érdekeltségei álltak.

A Tisza javaslatai ráadásul éppen egybevágnak az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra került terveivel, amely javaslat lényege ugyanaz, vagyis hogy a munkavállalók jövedelmének egy részét levonnák, és magánnyugdíjpénztárnál gyűjtenék.

Az is kiderült, hogy az Európai Bizottság a saját, páneurópai személyes nyugdíjtermékét (PEPP) tenné szélesebb körben elérhetővé a tagállamokban. A dokumentum egyelőre javaslat, hiszen az Európai Uniónak nincs joga a nyugdíjrendszerünkbe közvetlenül beavatkozni, viszont vannak jelek rá, hogy a későbbiekben kötelezővé tehetik a tagállamok számára. Vagyis

Brüsszel is szemet vetett a magánpénztári üzletre,

egészen pontosan arra a pénzre, amit így az állam megspórol. Ez pedig mehetne Ukrajnába – állapítja meg az Ellenpont.

Borítókép: Magyar Péter és Tarr Zoltán (Fotó: MTI/Purger Tamás)

További játékainkhoz kattintson ide!