Hosszabb az átlagos fizetési határidő a keleti országrészben, mint a nyugati régióban, s a kilencvennapos – bedőlésgyanús – késedelmek aránya is magasabb, mint az ország keleti részén – derül ki a magyar cégek fizetési szokásait vizsgáló a Dun & Bradstreet (D&B) kockázatkezelési szakértő tegnap közzétett felméréséből, amely szerint az átlagos fizetési késedelem nyugaton sem elhanyagolható, hiszen ott is 10–15 nap között van. A széttagoltság ráadásul tovább fokozódik, mivel a vállalatok bedőlési aránya az ország keleti felében tovább nőtt az előző évhez képest.
Az elmúlt tizenkét hónapban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb a cégek bedőlési aránya, míg a legjobb mutatóval Pest megye büszkélkedhet. Aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt tizenkét hónapot összehasonlítva a megelőző évvel, az látszik, hogy keleten tovább nő a bedőlési arány. Ráadásul még mindig jelentősen, több megyében romlik a helyzet, mint amennyiben javul.
Az átlagos fizetési határidő a D&B adatai szerint az idei első negyedévben hazánkban átlagosan 30,5 napot tett ki, de területileg itt is élesen elkülönül az ország keleti és nyugati része. Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyében átlagosan 35,1 nap volt a fizetési határidő, addig a nyugaton Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Somogy, Komárom-Esztergom megyében 26,6 nap. Az éves összehasonlításból kiderül, hogy tavaly még kevesebb vállalat várt harminc napot vagy többet a számlák rendezésével.
Az ország keleti megyéiben nemcsak a bedőlési arány magasabb. A vállalatok fizetési morálja szintén alatta marad a dunántúli cégekének, ugyanakkor a legroszszabb fizetési szokással rendelkező megyék között már megjelent Bács-Kiskun és Tolna megye is. A legjobb fizetési morált Veszprém és Komárom-Esztergom megye tudhatja magáénak, míg a legmegbízhatatlanabb cégek Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében találhatók.

Baloldali mandátumtrükkök és túlélési harc: Dobrev, Magyar és a Momentum játszmái