Minden várakozást felülmúl a Voks 2025, a magyarok érzik az ukrán EU-tagság jelentette veszélyt

Már több mint egymillióan töltötték ki a kormány által indított véleménynyilvánító szavazólapot. A Voks 2025 sikere bizonyítja, hogy a magyaroknak fontos, hogy hallassák a hangjukat egy olyan komoly ügyben, mint Ukrajna gyorsított EU-s tagsága, ami súlyos károkat okozna Magyarországnak és egész Európának.

Aktívak a magyarok, amikor az ország sorsát meghatározó kulcskérdésekről van szó. Ezt bizonyítja a Voks 2025 is, mivel Orbán Viktor csütörtöki tájékoztatása szerint a leadott voksok száma átlépte az egymilliót az Ukrajna gyorsított uniós tagságáról szóló szavazáson. A miniszterelnök szerint ez egy fantasztikus eredmény, amely talán még a várakozásokat is fölülmúlja. Alig egy hónapja kezdték el kézbesíteni a szavazólapokat az állampolgároknak. Az utolsó borítékok csak csütörtökön kerültek a postaládákba, így figyelemre méltó, hogy már több mint egymillióan hallatták a hangjukat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Mint ismert, a kormány álláspontja szerint számos kockázatot hordoz magában, hogy Brüsszel gyorsított eljárásban akarja Ukrajnát felvenni az EU-ba.
Ukrajna felvétele pénzügyi csődöt jelentene az EU számára és elsősorban Magyarország és a közép-európai régió számára lenne előnytelen. Magyarország elesne a mezőgazdasági támogatásoktól, a háború biztonsági kockázatokat jelentene, a szervezett bűnözés veszélyt jelentene a közbiztonságunkra, veszélyeztetné a munkaerőpiacot, az egészségügyi és a nyugdíjrendszert. Megjegyzendő, hogy az Európai Néppárt, élén Manfred Weberrel, elkötelezett támogatója az ukrán uniós csatlakozásnak.

A néppártnak pedig tagja a Magyar Péter vezette Tisza Párt, amelyik egy saját szavazásban azt hozta ki, hogy a magyarok támogatnák Ukrajna EU-tagságát. Azonban a voksolás hitelessége erősen megkérdőjelezhető, és vélhetően csak a Tisza szimpatizánsai vettek rajta részt.

Egyetértési pontot lehet kialakítani a Voks 2025-tel

A kormányfő még a már­cius elején tartott EU-csúcson jelentette be, hogy szavazást kezdeményez az ukrán uniós tagságról. A szavazólapokat június 20-ig lehet visszaküldeni, és az eddigi tendenciák alapján akár másfél-két millió is lehet azok száma, akik részt vesznek a Voks 2025-ön. A magyar kormánynak már jelentős tapasztalata van abban, hogy a magyar érdeket sikeresen képviselje Brüsszelben, ebben pedig rendre tud a magyar emberek egyértelmű és szilárd véleményére támaszkodni. Amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy véleménynyilvánító szavazást indít a kormány, elmondta, hogy azt úgy fogják lebonyolítani, mint a nemzeti konzultáció­kat szokták, gyorsan és egysze­rűen.

Az utóbbi tizenöt évben a nemzeti konzultációk nagy segítséget jelentettek, hogy egyetértési pontok alakuljanak ki a kormány és a választópolgárok között.

Legutóbb tavaly ősszel tartottak nemzeti konzultációt, amelyben a magyarok elsősorban gazdasági szuverenitásunkkal és a semlegességünkkel foglalkoztak, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott. Ukrajna uniós csatlakozásának az ügyében egyszer már sikeres harcot vívott a kormány Brüsszellel. A 2023 őszén tartott nemzeti konzultációban az ukrán tagság is a kérdések között szerepelt, amire akkor a több mint másfél millió résztvevő 99 százaléka nemmel voksolt. A kérdőíveket több mint 1,3 millióan töltötték ki, a résztvevők túlnyomó többsége pedig támogatta a kormány álláspontját. Az ukrajnai háborúra adott uniós válaszként bevezetett brüsszeli szankciókról 2022 őszén kérte ki a magyar emberek véleményét a kormány. A tájékoztatás szerint a magyarok 97 százaléka elutasította a súlyos károkat okozó szankciókat. A konzultáció­ban 1,389 millióan vettek részt.

Nemcsak a nemzeti konzultáció, hanem a népszavazás is lehetőséget ad arra, hogy a választópolgárok elmondhassák a véleményüket egy-egy fontos kérdésben, így kijelölve a kormány számára az irányt.

A 2022-es országgyűlési választásokkal egy napon tartották meg például a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást. A szavazólapokon szereplő négy kérdésben a magyarok jelentős része a kormánypártok álláspontját támogatta az LMBTQ-propaganda iskolai és óvodai terjesztésével szemben. Az uniós migránskvótáról 2016-ban kérdezte meg a kormány a magyar embereket. A migrációs válság kirobbanása után tartott referendumon a magyarok 98 százaléka utasította el a migránskvóták tervét, és egyúttal támogatta a kormánypártok álláspontját a szigorú migrációs politikáról.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)