Egyetértési pontot lehet kialakítani a Voks 2025-tel
A kormányfő még a március elején tartott EU-csúcson jelentette be, hogy szavazást kezdeményez az ukrán uniós tagságról. A szavazólapokat június 20-ig lehet visszaküldeni, és az eddigi tendenciák alapján akár másfél-két millió is lehet azok száma, akik részt vesznek a Voks 2025-ön. A magyar kormánynak már jelentős tapasztalata van abban, hogy a magyar érdeket sikeresen képviselje Brüsszelben, ebben pedig rendre tud a magyar emberek egyértelmű és szilárd véleményére támaszkodni. Amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy véleménynyilvánító szavazást indít a kormány, elmondta, hogy azt úgy fogják lebonyolítani, mint a nemzeti konzultációkat szokták, gyorsan és egyszerűen.
Az utóbbi tizenöt évben a nemzeti konzultációk nagy segítséget jelentettek, hogy egyetértési pontok alakuljanak ki a kormány és a választópolgárok között.
Legutóbb tavaly ősszel tartottak nemzeti konzultációt, amelyben a magyarok elsősorban gazdasági szuverenitásunkkal és a semlegességünkkel foglalkoztak, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott. Ukrajna uniós csatlakozásának az ügyében egyszer már sikeres harcot vívott a kormány Brüsszellel. A 2023 őszén tartott nemzeti konzultációban az ukrán tagság is a kérdések között szerepelt, amire akkor a több mint másfél millió résztvevő 99 százaléka nemmel voksolt. A kérdőíveket több mint 1,3 millióan töltötték ki, a résztvevők túlnyomó többsége pedig támogatta a kormány álláspontját. Az ukrajnai háborúra adott uniós válaszként bevezetett brüsszeli szankciókról 2022 őszén kérte ki a magyar emberek véleményét a kormány. A tájékoztatás szerint a magyarok 97 százaléka elutasította a súlyos károkat okozó szankciókat. A konzultációban 1,389 millióan vettek részt.
Nemcsak a nemzeti konzultáció, hanem a népszavazás is lehetőséget ad arra, hogy a választópolgárok elmondhassák a véleményüket egy-egy fontos kérdésben, így kijelölve a kormány számára az irányt.
A 2022-es országgyűlési választásokkal egy napon tartották meg például a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást. A szavazólapokon szereplő négy kérdésben a magyarok jelentős része a kormánypártok álláspontját támogatta az LMBTQ-propaganda iskolai és óvodai terjesztésével szemben. Az uniós migránskvótáról 2016-ban kérdezte meg a kormány a magyar embereket. A migrációs válság kirobbanása után tartott referendumon a magyarok 98 százaléka utasította el a migránskvóták tervét, és egyúttal támogatta a kormánypártok álláspontját a szigorú migrációs politikáról.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!