Brüsszel ismét a magyarok ellen indított támadást

Az Európai Unió Tanácsa 2025. május 27-én újabb ülést tart Magyarországgal kapcsolatban, amelynek során a szavazati jog esetleges megvonása is napirendre kerül. Ez és a Magyarországnak járó források esetleges megvonása a már ismert zsarolás, mondta lapunknak Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke Fotó: Kin Cheung Forrás: AFP

Mi áll a támadások hátterében?

Ez egyértelműen egy összehangolt támadásnak tűnik és a szokásos dolgokkal zsarolnak minket, az egyik az uniós támogatások felfüggesztése a másik pedig az ominózus 7. cikkely ami az uniós szavazati jogunk felfüggesztését jelentené

– mondta Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A szakértő két okot nevezett meg, amelyek alapján ez éppen most történik.

Az egyik oka az a Voks 2025, ami alapján a magyarok szavazhatnak arról, hogy akarják-e Ukrajnát az Európai Unióba, ráadásul itt nem is sima hanem gyorsított felvételről lenne szó. Ezt ugye semmilyen más uniós ország nem teszi fel a saját állampolgárainak.

Siklósi Péter (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

A másik pedig ami éppen most zajlik, az az uniós törekvés, ami megtiltaná az orosz gáz és kőolaj vásárlását és ezzel kapcsolatban is zsarolni szeretnék Magyarországot.

– tette hozzá a szakértő.

Brüsszel és a magyar kormány viszonya régóta feszült, amit Ukrajna gyorsított felvétele tovább rontott. A mostani ülésre időzítve több európai parlamenti képviselő – köztük Magyarországgal szemben kritikus politikusok – levélben fordult az Európai Bizottsághoz, az uniós támogatások azonnali felfüggesztését kérve. A kezdeményezés többek szerint túlmutat a jogi eljáráson, és politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető, aláírói között közismert magyargyűlölő politikusok is feltűnnek.

Az ügy hátterében nem csupán jogi, hanem politikai feszültségek is húzódnak, mondta el lapunknak Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

A 720 fős Európai Parlamentből mindössze 26 képviselő kérte, hogy az unió végérvényesen tartsa vissza Magyarországtól a neki jogosan járó forrásokat – ez a testület 3,6 százalékát jelenti. A demokratikus döntéshozatalban ez az arány nehezen nevezhető többségnek, de még egy igazán érdemi kisebbségi véleménynek is aligha. 

Halkó Petra (Fotó: XXI. Század Intézet)

A szakértő szerint a levél tartalma így nemigen értelmezhető politikai nyomásgyakorlásként. 

Sokkal inkább tűnik egy újabb próbálkozásnak arra, hogy Magyarország nemzetközi megítélésének aláásását napirenden tartsák. Nem először látunk ilyet. Ami azonban szembetűnő, hogy ezek a képviselők láthatóan nem mutatnak hasonló elszántságot akkor, amikor a saját intézményük korrupciós botrányairól van szó. Hol van a nyílt levél azok ellen, akik bőröndszámra tüntették el az európai adófizetők pénzét? És ha mindez nem volna elég, a helyzet pikantériáját az adja, hogy a szóban forgó levelet éppen annak a politikusnak, Ursula von der Leyennek címezték, akit az Európai Unió Bírósága nemrégiben korrupció vádjával elítélt.

– mutatott rá Halkó Petra. Bár a 7. cikk szerinti eljárás következményei komolyak lehetnek, fontos kiemelni, hogy az EU-szerződések nem teszik lehetővé egy tagállam kizárását a közösségből. A szankciók célja elsősorban a Brüsszel által hangsúlyozott uniós alapértékek betartatásának ösztönzése.

Borítókép: Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke (Fotó: AFP/Kin Cheung)