A NATO vezetője megelőző csapásokat is kilátásba helyezett Oroszországgal szemben

A NATO katonai vezetésén belül is egyre élesebb vita zajlik arról, meddig mehet el a szövetség anélkül, hogy nyíltan eszkalálná az orosz–nyugati feszültséget. Giuseppe Cavo Dragone admirális most először beszélt arról: a NATO akár megelőző műveleteket is mérlegelne a kiber- és hibrid fenyegetésekre hivatkozva – ez pedig alapjaiban kérdőjelezi meg a blokk eddigi védelmi doktrínáját, és újabb kockázatok elé állítja Európát.

2025. 12. 01. 21:36
Giuseppe Cavo Dragone admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Giuseppe Cavo Dragone admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke a Financial Timesnak arról beszélt, hogy a katonai tömb nemcsak válaszolni kíván a kibertámadásokra, szabotázsakciókra és légtérsértésekre, hanem akár megelőző jellegű műveleteket is kilátásba helyezne. Mint fogalmazott: „A kibertérben inkább reaktívak vagyunk. Azon gondolkodunk, hogy agresszívabbak legyünk, vagy proaktívak a reaktív helyett.”

Ahelyett, hogy a békés rendezés lehetőségeit keresné, a NATO immár nyíltan „agresszívebb”, akár megelőző lépéseket is mérlegel
Ahelyett, hogy a békés rendezés lehetőségeit keresné, a NATO immár nyíltan „agresszívebb”, akár megelőző lépéseket is mérlegel (Fotó: AFP)

A kijelentés azért is figyelemre méltó, mert Dragone később maga is elismerte

a megelőző csapás míg katonai értelemben felfogható védekező lépésként, addig politikai és jogi szempontból messze túlmutat a NATO eddigi gyakorlatán. 

A szövetségen belül ugyanis komoly viták zajlanak arról, meddig lehet elmenni anélkül, hogy a konfliktus tovább eszkalálódna. A hibrid hadviselésre hivatkozva több kelet-európai diplomata is azt sürgeti, hogy a NATO „ne csak reagáljon, hanem vágjon vissza”. Álláspontjuk szerint az orosz fél folyamatos „kísérletezésre” biztatva érzi magát, ha a Nyugat kizárólag védekező lépésekkel válaszol. 

Ez a logika azonban könnyen oda vezethet, hogy a szövetség maga is olyan eszközökhöz nyúl, amelyeket eddig csak elítélt.

A balti térségben az utóbbi években több, Oroszországhoz köthető vagy annak tulajdonított incidens történt: tenger alatti kábelek rongálása, kibertámadások és drónbehatolások. A NATO válaszul elindította a Baltic Sentry missziót, amely hajók, repülőgépek és tengeri drónok bevetésével igyekszik ellenőrzés alatt tartani a térséget. Dragone szerint ez működik, hiszen a művelet kezdete óta „semmi sem történt”, ám a kérdés továbbra is fennáll: ez valóban tartós elrettentés vagy csupán újabb erődemonstráció?

A feszültséget tovább növelte, hogy egy finn bíróság elutasította a vádat az Eagle S nevű árnyékflottához köthető hajó legénysége ellen, amely több adat- és elektromos kábelt vágott el nemzetközi vizeken. A bíróság szerint a joghatóság hiánya miatt nem indítható eljárás – ez pedig komoly precedenst teremt. Elina Valtonen finn külügyminiszter egyenesen úgy fogalmazott: „Igen, és ez probléma”, amikor arról kérdezték, szabad kezet ad-e ez a döntés az orosz hajóknak. A miniszter ugyanakkor maga is óvatosságra intett: bár „határozottabb fellépést” fontolgatnak, szerinte előbb alaposan elemezni kell, mit is akar az agresszor, és nem szabad „hisztérikusan reagálni”. Világossá tette: a túlzott reakció éppúgy veszélyes lehet, mint a tétlenség.

Bizonytalanság a NATO-n belül

Mindezek fényében Dragone admirális nyilatkozata, amely a megelőző csapások lehetőségét is felveti, újra rávilágít arra, hogy a NATO saját stratégiai identitása körül is bizonytalanság mutatkozik. Hogyan lehet elérni az elrettentést – megtorlással vagy proaktív fellépéssel? 

A katonai vezető szerint ezt a dilemmát most alaposabban kell vizsgálni, mert „a jövőben még nagyobb nyomás nehezedhet erre a kérdésre”.

A kérdés azonban továbbra is nyitott: az ilyen jellegű fenyegetések valóban növelik-e Európa biztonságát, vagy éppen ellenkezőleg, közelebb sodorják a kontinenst egy olyan konfliktushoz, amelyet éppen elkerülni kellene? A kritikus hangok szerint a NATO-nak nem a katonai spirál gyorsítására, hanem a békés rendezés lehetőségeinek erősítésére kellene összpontosítania.

Borítókép: Giuseppe Cavo Dragone admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.