Korrupció a környezetvédelemben

A hazánkat az elmúlt években egyre intenzívebben jellemző korrupció nemcsak a gazdaságban okoz kárt, a környezetvédelmet is több szálon érinti. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hivatala többek között megállapította, azonnali jogszabály-módosításokra van szükség, és mielőbb meg kell erősíteni a hatóságok feletti civil kontroll jelenlétét.

Mizsei Bernadett
2010. 06. 11. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több környezetvédelmi szakmai szervezet és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosi hivatala a Korrupció a környezetvédelem területén címmel tartott konferenciát. A rendezvényt követően a hivatal főosztályvezetője, Zlinszky János lapunknak elmondta, a környezetvédelmet két átfogó területen is érinti a korrupció. Egyrészt maguk a környezetvédelem hivatalos szereplői, például a kormányzati szervek, zöldhatóságok és annak tagjai keverednek korrupcióba, jellemzően különböző vesztegetésekkel. Másrészt a gazdaság más területein működő korrupció szül olyan eredményeket, amelyek romboló hatással vannak a környezetre. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy „a szabályozás alakítgatásával” olyan helyzeteket lehet előidézni, ahol megnyílnak a korrupciós lehetőségek. Számos esetben korrupciót idéz elő az, ha például a jogszabályok az engedélyezési és a szakhatóságoknak mérlegelési lehetőséget biztosítanak ahelyett, hogy világosan kijelölnék az engedélyezés, illetve elutasítás eseteit. Kitért arra is, hogy az elmúlt két évben a kormány illetve az országgyűlés számos területen csökkentette a civil kontroll lehetőségeit, ezért azt vissza kell állítani.
Enélkül ugyanis a jogszabályokat a lobbisták a saját érdekeiknek megfelelően játszhatják ki.
Számos példa van arra is, hogy jogi eszközökkel megkönnyítik a közérdekkel ellentétes döntések végrehajtásának lehetőségét. Az osztályvezető szerint például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. létrejöttének egyik negatív következménye, hogy a közvagyont kivették a kormány irányítása alól, és azt – köztük számos természeti értéket – gazdasági vállalkozásként, a Gazdasági Társaságokról szóló törvény alatt kezelik. – Ezzel a privatizáció lehetőségét könnyítik meg – mutatott rá.
Zlinszky János jellemző problémaként említette azt is, hogy az állam gyakran nem arra költi a környezetvédelemben rendelkezésre álló pénzt, amire azt valóban fordítani kellene, mert azt más kormányzati szereplők ideiglenesen vagy véglegesen „eltérítik”. Példaként említette a kvótaügyet, amelynek kapcsán a kvótaértékesítésből befolyt összeg parkolópályára került a büdzsében, miközben a zöldberuházási program területén szükség lett volna arra a több milliárd forintra.
A konferencián elhangzott az a példa is, hogy a magyarországi jogi szabályozás kevés esetben teszi lehetővé az építkezési hulladék – a bontásból származó építőanyagok – újbóli hasznosítását. Hazánkban ezen a területen az újrahasznosítás tíz százalék körüli, míg Nyugat-Európa egyes országaiban ugyanez 70–90 százalék. Ez a helyzet az építőanyag-gyártók és -kereskedők érdekét szolgálja a közérdekkel szemben.
Erdei Mónika, az ombudsmani hivatal munkatársa előadásában azt járta körül, befolyásolhatja-e a magánérdek településeink jövőbeli arculatát. – A településrendezési szerződéssel mindenképp előtérbe kerül a beruházó által képviselt magánérdek, tehát különösen jelentős, hogy a véleményezési eljárás során a település lakossága által képviselt közösségi érdeket megfelelőképp figyelembe vegyék – vélekedett. Rámutatott arra is, hogy sok esetben a terület átminősítése megtörténik, a település „fejlesztése” azonban elmarad. Az egyéb szerződési feltételek elfogadása mellett az önkormányzat kiszolgáltatottá váli, kártérítési kötelezettsége keletkezhet a beruházás feltételeinek meghiúsulása esetén.
Biczó Imre hivatali munkatárs a talajvíztisztítás, a hulladéklerakók rekultivációja és a szennyvíztisztítás témakörét érintette. Mint mondta, a különböző állami szervek számos esetben úgy írják ki az ezeket érintő pályázatokat, hogy bizonyos műszaki követelmények nem egyértelműek, amelyek közbeszerzési csalásra adnak lehetőséget. Biczó azt is nehezményezte, hogy ha valakit közbeszerzési csaláson kapnak, a bíróság eltiltja ugyan a céget öt évre a pályázás lehetőségétől, de ezt könnyen kijátsszák az illetékesek azzal, hogy új céget alapítanak. Éppen ezért azt javasolja, nemcsak a céget, hanem a pályázatban nevesített szakmai és cégvezetőket is öt évre ki kellene zárni hasonló közbeszerzési eljárásokból.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, Fülöp Sándor hamarosan felkeresi az érintett tárcákat a környezetvédelemmel kapcsolatos korrupcióellenes javaslataival.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.