Moszkvában érhet be a gyümölcs

1963 után másodszor ad otthont Moszkva az ökölvívó Európa-bajnokságnak, amely nyolc év után tér vissza az öreg kontinens egyeduralkodójának számító Oroszországba. 2002-ben Permben egy ezüst- és egy bronzérem, legutóbb, 2008 végén Liverpoolban egy ezüst és három bronz termett a magyaroknak, az eddigi utolsó aranyat tíz esztendeje Tamperében szerezte Erdei Zsolt. E sporttörténelmi adatot egy hét múlva jó lenne frissíteni.

Deák Zsigmond
2010. 06. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Öcsi bácsi, írja már oda, hogy puszi-puszi – kért autogramot egy kedves stewardess a Malév Budapest–Moszkva járatán, de Szántó Imre minden hízelgés ellenére tartotta magát a hivatalosabb formulához. Jelzésértékű, hogy nem valamelyik ökölvívó, hanem a 66 éves mester számított a legnagyobb sztárnak a fedélzeten, aki ráadásul már régen nem szövetségi kapitány, most amolyan szaktanácsadó és a válogatott három tagjának edzője. A jelenlegi keretben tényleg nincs Kokó- vagy Erdei-szintű, „autogramképes” közismert klasszis, de az a cél, hogy a hazatéréskor már legyen.
Ennek elérése viszont nehéz, mert aranyérmet kell hozzá szerezni a ma kezdődő 38. Európa-bajnokságon. Az orosz főváros legutóbb negyvenhét éve, 1963-ban adott otthont a kontinensviadalnak, akkor a mieink egy elsőséget (Kajdi János) és egy harmadik helyet (Kálmán János) szereztek. 1989-ben vb-t rendeztek itt, amelyről Füzesy Zoltán és Hranek Sándor hozott bronzot, a legutóbbi oroszországi világversenyen, a 2002-es permi Eb-n pedig Balzsay Károly a második, Szűcs István a harmadik helyig jutott. Az előző Európa-bajnokságon, 2008 novemberében Liverpoolban egy ezüst (Káté Gyula) és három bronz (Ungvári István, Varga Miklós, Darmos József) volt a magyar éremmérleg, aminek kivívói Ungvári kivételével most is ringbe lépnek. A kisváltósúlyú (64 kg) Káté a két évvel ezelőtti balszerencsés döntő – vezetett, de megsérült, így leléptették –, valamint két további harmadik hely, s még két vb-bronz után kimondva-kimondatlanul az arany reményében. A könnyűsúlyú (60 kg) Varga is magasra tette magának a lécet, hiszen az áprilisi ankarai viadal fináléjában megverte az olimpiai és világbajnok orosz Tyiscsenkót.
S akkor mit mondjunk Bacskai Balázsra (69 kg)? A 2006-os agadiri junior-vb győztese a felnőttek között eddig „csak” egy EU-bajnoki címig jutott, az idén viszont veretlen, három nagy nemzetközi tornát nyert – Debrecen, Usti nad Labem, Ankara –, a februári Bocskai-emlékversenyen 9-0-lal vett revánsot az orosz Zamkovojon a tavalyi milánói vb-n elszenvedett vereségért. Hozzáállására jellemző, hogy a tatai edzőtáborban a fülünk hallatára kellett őt visszafognia Kovács László szövetségi kapitánynak, mondván, ne a pihenőidőben sorozza teljes erőből a bokszzsákot, hanem fél perc múlva, füttyszóra.
A szakvezető egyébként óvatos duhaj, már moszkvai érdeklődésünkre csak annyit mondott esélylatolgatás gyanánt, szeretné, ha beérne az eddigi szisztematikus munka gyümölcse. Ami az idei nemzetközi eredmények alapján bizonyosan nem marad „zöld”, csupán az a nagy kérdés, hogy Erdei Zsolt 2000-es tamperei aranya után egy évtizeddel megszületik-e az újabb, sorrendben a huszonnegyedik magyar Európa-bajnoki siker. Ennek kivívása nem lesz könnyű, hiszen az előzetes nevezések szerint több mint negyven ország közel háromszáz versenyzője lép ringbe mától a helyi jégcsarnokban, hivatalos nevén a Megasport Arenában, ahol oroszt verni hatalmas bravúrnak számít majd. E nélkül győzni viszont majdnem lehetetlen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.