Koszovó, terrortámadás, Afganisztán, Irak, Lewinsky-affér – Bill Clinton és George W. Bush, az Egyesült Államok 42. és 43. elnökei ilyen okokból kifolyólag mondtak rendkívüli tévébeszédet a Fehér Ház híres ovális irodájából. Kényszerűen szakítva ezekkel a hagyományokkal, az egyre szorultabb politikai helyzetben lévő Barack Obama az előre menekülést választotta kedd éjszaka, és az ország legsúlyosabb környezeti katasztrófájaként aposztrofált ügyet arra használta fel, hogy meggyőzze az amerikaiakat: csökkenteniük kell függőségüket a fosszilis alapú energiahordozóktól. Az emberiség egyre inkább kifogy a szárazföldi, illetve sekély vízi gáz- és olajlelőhelyekből, így a mostani katasztrófát okozó mélytengeri kutak elterjedésével nő a kockázat is – magyarázta a problémát Obama, ám leszögezte, hogy mindent megtesznek a szerencsétlenség következményeinek kezelésére, ha a jelenkori „humán technológia határmezsgyéin” is kell megoldást találniuk. Felszólította a szenátust, hogy az ipari szereplőkkel szemben szigorúbb követelményeket megfogalmazó és a képviselőház által már elfogadott új energiatörvényt hagyja jóvá.
Az elnök azzal, hogy teljes kártalanításra szólította fel a mexikói-öbölbeli olajömlés legfőbb felelősét, a BP energetikai óriást, igyekezett eleget tenni az amerikai közvélemény elvárásainak. Sokakban az a vélemény alakult ki, hogy Obama nem elég kemény a brit olajvállalattal. A két hónapja bekövetkezett katasztrófa óta a Fehér Ház ura tegnap találkozott először a cég vezetésével, egyebek között arra szólította fel őket, hogy hozzanak létre kárpótlási alapot a felelőtlenségük okozta károk megtérítésére.
A BP ennek eleget is tett, 20 milliárd dollár értékű kártérítési alapot hoz létre – szivárgott ki a hír. A kártérítésből fedezik a tengervíz és a partok megtisztításának, az élővilág mentésének költségeit, és kompenzálják a csődbe ment cégeket.
origo.hu
Ennyit keres egy mérnök Magyarországon
