Stabil érzelmi alapokon

Régiónk újabb lökést adott Európának, amelytől a kontinens máig él. Éppen azért a térség együttműködése magától értetődő, Varsó számára egyértelmű kihívás – nyilatkozta lapunknak Andrzej Halicki, a szejm külügyi bizottságának kormánypárti (Polgári Platform) elnöke.

Stier Gábor
2010. 06. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hiszünk Közép-Európában – ezzel a tételmondattal határozta meg parlamenti meghallgatásán Martonyi János az új kormány külpolitikájának fő irányát, amelyet csak aláhúz, hogy miniszterelnökként Varsóba vezetett Orbán Viktor kormányfő első hivatalos külföldi útja. Milyen elképzelése van a lengyel kormányzó pártnak Közép-Európáról?
– Nagyra értékeljük a gesztust, hogy a magyar miniszterelnök útja elsőként Varsóba vezetett. Egy baráti ország vezetője látogatott el hozzánk. Még emlékszem a rendszerváltás előtti időkre, amikor magyar küldöttség látogatott el az egyetemünkre, s közöttük volt Orbán Viktor is. Ez a személyes kötődés is jelzi azt az érzelmi alapot, amely sokat segíthet kapcsolataink építésében.
– A visegrádi keretekben, avagy Budapesthez hasonlóan szélesebb körben képzeli el Varsó a régió öszszefogásának erősítését?
– Európa olyan egészséges részéről beszélünk, amelynek a potenciálját ki kellene használni. Ez ráadásul olyan összetartó erő is az unió számára, amelynek figyelmen kívül hagyása felelőtlenség lenne. A visegrádi kereteket gyakorlatilag kinőtte ez az együttműködés, hiszen már a klímatárgyalásokon is e mag köré sorakozott fel egy sor ország. Szükség van tehát arra, hogy időnként kiszélesítsük ezt az együttműködést.
– Mennyiben akadályozhatják a közép-európai lobbi kialakulását a térségen belüli történelmi feszültségek, mint például a mostani magyar–szlovák vita?
– Kétségtelen, hogy bizonyos nehézségekkel meg kell birkóznunk. Meg kell például értenünk, hogy egyes országok csak nemrégiben lettek függetlenek. Nekünk azonban együtt, s nem egymás ellen kell fellépnünk. Félre kell tennünk a történelmi vitákat, mint ahogy a lengyel–ukrán, a lengyel– belorusz vagy a lengyel–orosz kapcsolatok építését sem akadályozzák történelmi viták.
– Mely kérdésekben tartja reálisnak az együttműködést? Politikai vagy inkább gazdasági tartalma lehet ennek az összefogásnak?
– Egy sor ilyen kérdés van, amelyek közül csak egyet emelnék ki. Sajnálom például, hogy nem hoztunk közös döntést az eurózónához történő csatlakozásról. Jobb lett volna ezt a lépést összehangolni, s nem egyesével belépni, mint tették azt a szlovákok.
– Budapest szerint az erősödő Közép-Európa motorja Lengyelország és Magyarország stratégiai partnersége lehet. Egyetért ezzel?
– Igen. Stabil érzelmi alapokra építkezhetünk, amelyet csak kiegészít a kormánypártjaink közötti nézetazonosság. Mind a Polgári Platform, mind pedig a Fidesz az Európai Néppárt tagja, amely a legnagyobb erőt képviseli az Európai Parlamentben.
– Kiegészülhet-e ez a partnerség, mint a magyar külpolitikai körökben elhangzott, Romániával?
– Elképzelhetőnek tartom, hiszen egy nagy uniós országról van szó, amely ráadásul közeli kapcsolatban van a posztszovjet térség jelenlegi mintaországával, Moldovával. Chisinau az utóbbi időben olyan példát mutatott, amely az egész térség számára követendő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.