Kétezer-harmincra a földgázbehozatal közel negyven, a januári csúcsfogyasztásnak pedig csaknem hatvan százalékát meg lehetne spórolni úgy, hogy közben már 2020-ra 131 ezer új munkahelyet hozunk létre – áll a Közép-európai Egyetem Éghajlat- és Fenntartható Energiapolitikai Központjának tanulmányában. Az Ürge-Vorsatz Diána vezette kutatói gárda több forgatókönyvet dolgozott ki az ország lakó- és középületeinek energiahatékony felújítására, amelyek mindegyike passzívház szintű szigeteléssel számol. (Az épület fűtéséhez négyzetméterenként 15 kWh energiánál kevesebbre van szükség, azaz a fűtéshez szükséges energiát majdnem megtermelik a háztartási készülékek.) Ha a kormányzatnak van bátorsága a legdrágább, de egyben leghatékonyabb megoldást választani, akkor a több évtizedes program során 59 milliárd euró befektetésével 97 milliárdnyi megtakarítást tud szembeállítani.
Ez a terv évi 4,5 milliárd euró ráfordítást igényelne, ennek azonban több mint kétharmada könynyen előteremthető: csak az uniós pályázatokra szánt pénz ésszerű felhasználásáról és az energiatámogatásra fordított összeg átcsoportosításáról kell gondoskodni. A maradék egymilliárd eurót pedig talán állni tudja a költségvetés. Elengedhetetlen a közszféra bevonása a programba: a lakosság ugyanis nem tudja finanszírozni a felújításokat, így kamatmentes állami hitelre lenne szükség, amelyet a lakosság a fűtésmegtakarításból hosszabb idő alatt fizetne vissza.
A leghatékonyabb forgatókönyv alapján 2020-ra 131 ezerrel több munkahely jöhetne létre, amibe a tanulmány szerzői az energetikai és egyéb szektorokban megszűnő állásokat is beleszámolták. Az új munkahelyek 62 százaléka az építőiparban jönne létre. A befektetett tőke is jól hasznosulna: ötször anynyi álláshely jönne létre, mintha a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, például autópálya-építésre fordítanák a pénzt. A program több évtizedes kifutása tehát hosszú távú munkahelyteremtő hatással párosul, ami kifejezetten hasznos a gazdaság számára. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a lakó- és középület-állomány szétszórtságának köszönhetően a munkahelyek területileg is egyenletes eloszlásban jönnének létre, s a helyi kisvállalkozók is folyamatosan dolgozhatnának.
Kérdés, hogy az első időszakban dinamikusan növekvő munkaerőigénynek meg tud-e felelni az építőipar. Az bizonyos, hogy vállalkozásokból és felsőfokú végzettségű szakemberekből nem lenne hiány, a szak- és segédmunkások számát illetően azonban vannak kétségek. A program járulékos haszna, hogy a minőség javulását hozná az ingatlanpiacon, hiszen a közel nulla energiaigényű épületek értékének és keresletének emelkedése várható, s a növekmény a tulajdonosok zsebébe kerülhet.
origo.hu
Életüket kockáztatva oltották a lángokat a hős katonák az M7-es autópályán
