Brüsszel nyugtalanságát az váltotta ki, hogy Iveta Radicováék a kormányalakítási tárgyalások eredményeként közölték: nem értenek egyet a Görögországnak nyújtandó, 814 millió eurós szlovák támogatással, s azzal a pénzügyi és stabilizációs egyezménnyel sem, amely szerint a Nemzetközi Valutaalap és az euróövezet 16 országa 750 milliárd eurós alapot hozna létre a bajba jutott országok megsegítésére. Az euróövezet szabályai szerint ugyanakkor egyik megállapodás sem léphet életbe, amennyiben Szlovákia nem ratifikálja azokat. A találkozóra nem került sor, a jobbközép pártok elnökei azt üzenték Ficónak, nincs miről tárgyalniuk.
Egyes elemzők azonban úgy látják, a találkozó elmaradásának a valós oka, hogy megakadályozzák egy esetleges Robert Fico–Ján Fígel találkozót. A Ján Fígel vezette Kereszténydemokrata Mozgalomra (KDH) egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy ne a jobbközép pártokkal alakítson kormányt, hanem fogadja el a Smer – Szociáldemokrácia párt koalíciós javaslatát. Sajtóhírek szerint keresztény szervezetek a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt programja alapján tiltakoznak a KDH kormányzati szerepvállalása ellen, hiszen a liberálisok az egyház és az állam különválását szorgalmazzák, egyszersmind a homoszexuálisok együttélésének jogi rendezését ígérték választóiknak, Fico ezzel szemben a vatikáni szerződés megkötését és a művi terhességmegszakítás teljes tiltását is ígéri a kereszténydemokratáknak.
A szlovákiai magyarok is egyre türelmetlenebbek, mivel Bugár Béla Most – Híd pártja hallgat arról, mit is kívánnak a kormányprogramba tenni a kisebbségek védelme érdekében, holott az kiderült, hogy a párt egy kormányalelnöki posztot akar megszerezni, s a mezőgazdasági és a környezetvédelmi tárcák élére állítanána minisztereket. Bugárék helyzete bonyolult, mert a szlovák jobbközép pártok programjában egy szó sincs a kisebbségek jogállásával kapcsolatban.
origo.hu
Életüket kockáztatva oltották a lángokat a hős katonák az M7-es autópályán
