Betartották a határidőket, nem lépték túl a költségvetést, a rekonstrukciót művészettörténész zsűri iránymutatásai alapján végezték, magas színvonalon – a magyar örökségvédelem egyik legfontosabb kulcsprojektje, a gödöllői királyi kastély eddigi rekonstrukciója példaértékű. A munkálatok a múlt év július 1-jén kezdődtek. Az 1,66 milliárd forintos összköltségű beruházás eredményeként megújult a kastélypark ötöde: 5,2 hektárt tájképi romantikus kertként varázsoltak újjá, amely most épp olyan, mint Erzsébet királyné idején. A Rudolf- és a Gizella-szárny felújításával ezerhatszáz négyzetméter belső tér nyerte vissza régi szépségét, ezzel megduplázódott a múzeum kiállítótere.
A rekonstrukció újabb üteme augusztustól folytatódik 1700 négyzetméteren: a lovarda és a barokk istálló egymilliárd forintból szépülhet meg. Előbbi 400-500 főt befogadó koncert- és konferenciateremként alkalmassá teszi a kastélyt arra is, hogy az Európai Unió magyar elnöksége idején protokollhelyszín legyen, míg az utóbbi közönségforgalmi és kiállítótér lesz. A megszépült park májustól látogatható, a királyi gyermekek lakosztályai ősztől nyílnak meg a nagyközönség előtt.
Már a Gizella-szárny első két terme bizonyítja, hogy a kastély a dekoratív falművészet tárháza: a barokk, a rokokó és a klasszicista falfestészet részleteit az utóbbi hónapok során tárták fel a restaurátorok. Az egyik legszebb szoba Mária Valéria szalonja lesz, amelyet fotográfiák és leírások segítségével is több eredeti berendezési tárggyal tesznek korhűvé. E szobát Rudolf trónörökös és Gizella hercegnő használta Ferenc József és Erzsébet királyné negyedik, legkisebb gyermeke, Mária Valéria születéséig, akit a köznép gödöllői királykisasszonynak is hívott. A kastély egy másik részében 2001 óta várta egy aranyozott rokokó kályha a pillanatot, amely most itt eredeti helyére, a sarokba kerülhetett. A kályha díszítése gyönyörűen harmonizál az ajtók fölötti ornamentális díszítményekkel, az úgynevezett szupraportákkal. E szalonban visszakerül eredeti helyére egy nagyméretű aranyozott keretű tükör is, továbbá a szalon része egy festmény, amely az egykori gödöllői hattyústavat ábrázolja. Itt – valamint a további termekben – a leírások alapján kék selyemtapéta került a falakra, amelyet a gödöllői textilművész, Remsey Flóra készített Dávid Katalin művészettörténész útmutatásai alapján. A tapétákat aranynyal dúsított bordűr szegélyezi, az egykori pompát az intarziás parketta, az aranyozott fa- és bronzcsillárok is idézik.
A Gizella-szárny további szobáiban Mária Teréziától Horthy Miklós kormányzó idejéig a kastély történetét bemutató tárlat kap helyet, amely szervesen kapcsolódik a kastély állandó kiállításával. Az utolsó, egybenyitható szobákban egy vetítőtermet, továbbá egy gyerekeknek szánt múzeumpedagógiai kabinetet alakítanak ki. A Gizella-szárny folyosóján pedig a Habsburg-képtár kap helyet. Itt olyan koronás fők portréi lesznek láthatók ősztől, akiknek uralkodása összefonódott a kastély történetével; a kilátás Erzsébet királyné helyre állított előkertjére és verandájára nyílik.
Építészetileg is izgalmas a megújult Rudolf-szárny: a kétszintes főépülethez egy mezzanin beiktatásával ez az épületrész három szinten kapcsolódik. A legfelső szint öt helyiségében időszaki tárlatok lesznek láthatók, elsőként szeptember közepétől a Herendi Porcelánmanufaktúra vándorkiállítása. Itt is visszaköszön a dekoratív falfestészet szépsége: egészen különleges az utolsó szoba mennyezetének ernyőszerű, a XVIII. század végéből származó festése, továbbá a virágcsokrot idéző, a szecesszió játékosságát megelőlegező csillár a XIX. századból.
A Rudolf-szárny mezzanin szintjének szobái zenei mesterkurzusok helyszínei lesznek. Itt a művészettörténész zsűri úgy döntött, hogy a falfestéseknek csak a legfontosabb és legjobban megmaradt szakaszait állítsák helyre a restaurátorok. Rendkívül izgalmas, ahogy egy kutatóablakban két-három művészettörténeti korszak lenyomata is megjelenik. Az alsó szint eredetileg istállónak épült, így fordulhat elő, hogy a szobák falán zaboscsészék díszelegnek. Említésre méltó: e két épületszárnyat lifttel megközelíthetik a mozgáskorlátozottak.
A kastély rekonstrukciójának most befejeződött ütemében újult meg a Horthy-bunker is. A hetven négyzetméteres óvóhely eredetileg a kormányzónak és családjának épült, ám mire elkészült, Horthy Miklós már nem volt Magyarországon. Az egyik szoba falát különös minták díszítik: az újabb feltételezés szerint a geometriai formákat a szovjetek festették, akik a kastély egy részét 1991-ig laktanyaként használták.
Jelenleg a kastélyhoz tartozó épületegyüttesnek a negyede látogatható. A mostani felújításnak köszönhetően – a királyi gyermekek lakosztályainak, az Erzsébet-verandának, a sörpincének és a Horthy-bunkernek a rehabilitációjával – ez a terület tíz százalékkal lett nagyobb. Volna még tennivaló bőven: ám mindez pénz, akarat és idő függvénye.
origo.hu
Illegális stégek bontása indult meg a Balaton több településén
