Nem történt törvénysértés, „csak” felelőtlen gazdálkodás folyt az MMK-nál – hangzott el a közalapítvány kuratóriumának sajtótájékoztatóján. A grémium tegnap hozta nyilvánosságra a közalapítvány jogi, szervezeti és gazdasági átvilágításának eredményeit.
Bár az MMK menedzsmentje áprilisban még arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a közalapítvány banki hitelállománya mintegy 2,2 milliárd forint, valójában az MMK teljes elkötelezettségállománya 7,9 milliárdra rúg – derül ki a jelentésből.
A támogatási keretet meghaladó támogatási döntések miatt már 2004 végén 2,8 milliárd volt az áthúzódó kötelezettségvállalás, és a közalapítvány már abban az évben elindította a banki finanszírozás gyakorlatát. Ezt egyébként az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2006 júliusában közzétett jelentése is megállapította. Igaz, a most közzétett audittal szemben az ÁSZ jelentése arra is felhívta a figyelmet: a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény értelmében közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve annak törlesztésére nem használhatja fel.
Az MMK átvilágításának megállapításai egyébként utalnak az ÁSZ 2006-os jelentésére: bár a számvevőszék javasolta az MMK kuratóriumának, hogy a támogatási döntések összege ne haladja meg a kapott éves költségvetési támogatás mértékét, a közalapítvány nem tartotta be az ajánlást, 2005 és 2009 között 5,1 milliárdos túldöntés történt. A banki finanszírozás gyakorlatát egyébként egy 2005-ös kormányhatározat is lehetővé tette – ami nem törvénymódosító erejű.
A 7,9 milliárdos kötelezettségvállalás összege Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke, az MMK kuratóriumának tagja szerint 120-130 százalékos eladósodásnak felel meg, ami fegyelmezett gazdálkodással „ledolgozható” abban az esetben, ha a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) támogatása is következetes lesz az MMK felé. Baán László kurátor arra hívta fel a figyelmet, ez az összeg kizárólag nagyjátékfilmekre fordítódott, miközben az MMK-nak a teljes magyar filmkultúrát kell működtetnie.
Az átvilágítás kifogásolja az MMK saját leányvállalataival folytatott üzleti kapcsolatait is. Például a Magyar Film Project Kft.-nek – az MMK egyszemélyes cégének – kizárólag a százszázalékos tulajdonosától, a közalapítványtól származik bevétele, tőkerendezésére 2005 és 2009 között 51 millió forintot fordítottak. E cégről az ÁSZ 2003 januárjában állapította meg, hogy az 1995-ös a létrehozáskor megfogalmazott céljának megfelelő tevékenységet a megalakítása óta nem folytatott, működtetése felesleges és célszerűtlen. A közalapítvány másik leánycége, a Magyar Mozgókép Kft. a Sorstalanság produkció megvalósításával kapcsolatban adósodott el – bár az MMK 926 millió forint támogatást ítélt meg, egy általa nyújtott hitel biztosítékaként engedélyezte, hogy a kft. jelzálogot jegyeztessen be a Róna utcai ingatlanjára.
Az MMK új kuratóriuma megvált szerződéses munkatársaitól. Az audit azt is megállapította, hogy a közalapítványnál a számos tanácsadói megbízási szerződés között nem volt ritka a húszezer forintos tanácsadói óradíj vagy az érdemi munkavégzés nélkül is járó havi több százezer forintos rendelkezésre állási díj sem. Az audit ugyanakkor nem tesz említést olyan kiugró példákról, mint amilyen az MMK egykori finanszírozási igazgatójának díjazása is volt: Vincze László külsős szerződéssel havi 2,5 millió forintot keresett igazgatóként.
Az MMK elnöke, Kőrösi Zoltán szerint az új vezetés által kidolgozott konszolidációs terv két-három éven belül egyenesbe hozná a közalapítványt. Igaz, Kőrösi tegnap úgy tudta, a Nefmi 750 millió forintot zárol az MMK költségvetéséből, míg lapunknak a tárca megerősítette: ez az összeg másfél milliárd forint.
origo.hu
Rendkívüli egyeztetést tart a miniszterelnök
