Felnőtt a Fiúcska

A múlt héten ünnepélyes keretek közt – az utcákon őt éltető több mint félmilliós tömeg előtt – letette a hivatalos elnöki esküt a Fülöp-szigetek új elnöke, Benigno „Noynoy” Aquino. A politikuscsalád harmadik nemzedékének azonos nevű tagja fölényesen győzött a május eleji választásokon. Most hatalmas a népszerűsége, de mi lesz akkor, ha ígéreteiből csak keveset tud valóra váltani.

Sztárok és dinasztiák
„Hatékonyabb leszek a politikában, mint a bokszban” – jelentette ki mosolyogva Manny Pacquiao profi ökölvívó-világbajnok a parlamenti képviselői eskütételét követően. A szakértők szerint a súlycsoportoktól függetlenül a világ legjobb bokszolójának tartott Pacquiao természetesen könnyen vette ezt a menetet is, a liberális és egy helyi párt szövetségével elnyerte szülőhelye, a déli Sarangani tartomány képviselői helyét. Jegyezzük meg csendben: ha államelnöki posztra vágyik, akkor azt csinálnak belőle a Fülöp-szigetekiek!
A szabóinasból lett bokszvilágbajnok egy nemzet példaképe: ha istenadta tehetsége van hozzá, akkor megfelelő gyakorlással, még a semmiből jőve is lehet valaki a világ legjobbja. A jelenlegi helyzet szerint pályafutása során a 31 éves sportember még egy mérkőzést fog vívni, utána életét a politikának szenteli.
Pacquiao bejelentette: valószínűleg novemberben megütközik az amerikai Floyd Mayweatherrel, aki hozzá hasonló bokszfenomén. „Megkértem a mamámat, hogy hadd játszhassak még egy meccset. Ő azt válaszolta: »Egy meccset, kisfiam, nem többet«” – számolt be a sajtónak tárgyalásának legnehezebb szakaszáról Manny Pacquiao.
Igaz, hogy a mostani elnöki posztért való küzdelemben elvérzett Joseph „Erap” Estrada volt államfő, de parlamenti képviselői helyet szerzett. A korábbi színészt, aki B kategóriájú tévésorozatokban játszott, 2001-ben az elnökségről leváltották korrupciós ügyei miatt, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Három éve sikerült neki megsemmisíttetni az ítéletet, azóta újra a színen van.
A legnagyobb visszatérő azonban Imelda Marcos, az egykori szépségkirálynő és first lady, aki az országot húsz évig uraló Ferdinand Marcos özvegye. Nyolcvanegy éves korában újból beülhet a parlamenti képviselők közé. A Marcos-dinasztia többi tagja is szép sikert ért el a választásokon: fiát, az 52 esztendős „Bongbongot” szenátorrá választották, lánya, az 56 éves Imee Ilocos Norte tartomány kormányzójává lépett elő.

A mama halálával kezdődött minden. Corazón Aquino tavaly augusztusban hunyt el. Temetésén hullámzott a tömeg. Csak jöttek, csak jöttek az ország különböző szögleteiből, vagy egymillióan lehettek, hogy leróják kegyeletüket a demokrácia nagyasszonya, a volt köztársasági elnök előtt. Ilyen nagy részvét-megnyilvánulásra senki sem számított. Tehát él a valódi demokrácia vágya a Fülöp-szigetekiekben – vonhatták le a következtetést a közel állók.
Cory Aquino egy gyilkosság következtében cseppent bele a nyolcvanas években a politikába. Szenátor férjét, aki az akkori diktátor, Ferdinand Marcos ellenzékének vezetője volt, 1983-ban, amikor a száműzetésből hazatért, merénylők a manilai repülőtér betonján ölték meg. Sokat nem kell találgatni, kinek a megbízásából.
Így a politikában járatlan asszony vette át férje helyét. 1986-ban a népharag elűzte a diktátort, Cory lett az elnök. Aquinóéknak egy gyermekük volt, a csak Noynoynak, Fiúcskának becézett ifjabb Benigno. Az arisztokrata család hatalmas földbirtokokkal rendelkezik, így érthető, ha fiát elkényeztette. A fiatalember közgazdaságtant tanult, majd a família alapítványainál dolgozott, így nem sok élettapasztalatot gyűjthetett össze. Majdnem negyvenévesen lett parlamenti képviselő, majd három esztendővel ezelőtt szenátorrá választották a ma ötvenéves, nőtlen férfit. A mama haláláig anyjával élt.
Különösebben nem jeleskedett egyetlen kivételes törvény meghozatalában sem. Politikustársai átlagos képességű közgazdászt ismerhettek meg benne, akiből sütött, hogy nincs otthon a hétköznapokban. De hát valakiknek a fia, úgyhogy magától értetődött, hogy a Liberális Pártban alelnöki tisztséget töltsön be. A tavaly augusztusi temetésen a tömeg érzelmeit figyelve vitathatatlanná vált, hogy neki kell indulnia az elnökválasztáson.
Az Aquinók iránti lelkesedés kitartott a tíz hónap múlva megrendezett választásokig: III. Aquino történelmi győzelmet aratott a voksoláson: az egyfordulós, többségi elvű elnökválasztáson 42 százalékot ért el. Több mint tizenötmillió szavazó őt támogatta úgy, hogy az utána következő jelölt, Joseph Estrada kevesebb mint tízmillió szavazatot kapott.
De kanyarodjunk vissza ahhoz, hogy a Fiúcska milyen ígéretekkel hódította meg a Fülöp-szigetekiek szívét! Elsősorban minden kampányfellépésén hangsúlyozta azt az örökséget, a hitet a demokráciában, amely mártír szenátor apjától és már-már szentként tisztelt államfő anyjától rámaradt. A „hősök” örökösének szerepe jól kamatozott.
Programjának másik sarkalatos pontja a korrupció elleni harc. Az eskütétele utáni napon az elnök létrehozta az Igazság Tanácsát, amely az elmúlt időszak számtalan korrupciós ügyét, választási csalását, az emberi jogok megsértését hivatott kivizsgálni. Többek közt az előző elnöknek, Gloria Arroyónak van oka félni a bizottságtól, ugyanis számtalan hasonló eset terheli a számláját. Például egy 2004-es magnófelvétel arról, amikor az előző választásokon megkereste a Fülöp-szigeteki választási bizottság elnökét, és felajánlotta neki, hogy kész szavazatokat vásárolni.
Ám jó néhányan kételkednek a korrupcióellenes harc hitelességében. „Ha nincs korrupció, nincs szegénység sem” – jelentette ki ilyen egyszerűen Noynoy egyik kampányrendezvényén. „Lehet, hogy megvan benne a megvesztegetés elleni harc vágya, ám ha a környezetét nézzük, ők aligha fognak e mozgalom élharcosaivá válni – fejtette ki a Le Figaro francia napilapnak nyilatkozva Prospero Valera manilai politológus. – De ne menjünk olyan messzire: ha csupán a családot vizsgáljuk, ott is felfedezhetünk bizonyos korrupciós nyomokat. Ők is szeretnék megőrizni kiváltságaikat. Velük kezdi a leszámolást? Elhiszem, hogy mint az anyját, őt is a jó szándék vezeti, de ez gyorsan megbicsaklik a valósággal találkozva.” Egy, az ország korruptságát mutató ötvenes „világranglistán” a Fülöp-szigetek az utolsó előtti helyen áll, a szakértők szerint az éves nemzeti költségvetés ötöde áramlik különböző illetéktelen zsebekbe.
Addig nem lesz semmiféle felemelkedés, míg a szegénység kérdésében nem érnek el javulást. A kilencvenmilliónyira becsült Fülöp-szigeteki közül minden harmadik napi egy dollárból él, ami jelenleg 228 forint. Ezt a szintet számos afrikai ország is meghaladja. Be kell indítani a gazdaságot, ugyanis enélkül nem teremtődnek új munkahelyek.
„Az utóbbi nyolc hónapban egyre kiérleltebb lett a köztársaságielnök-jelölt gazdasági programja – mondotta el a Reuters brit hírügynökségnek egy nagyvállalkozó. – Kész a mikrohitelterve a középosztály számára, hogy lendületet adjon a gazdaságnak. Az ipar fejlesztésére is többet áldozna, hogy munkahelyeket teremtsenek.”
Ha a gazdasági helyzetben kedvező változás következne, akkor is ott van még az oktatás és az egészségügy állapota, amelyben alig történt változás az elmúlt évtizedekben. Hab lenne a tortán, ha Aquino hatéves elnöksége alatt sikerülne megreformálni az igazságszolgáltatást, amely nehézkes, elavult, hatástalan. Ráadásul ott az agrárreform, amelyet édesanyja is csak félig-meddig hajtott végre. Valahogy mindig kimaradt belőle Luisita – sok más érintett térséggel együtt –, a család birtoka, amelynek területe meghaladja a tízezer hektárt. „Mindent megteszek, hogy a parasztságot földhöz juttassam” – ígérte kampányában Noynoy.
Az ország több mint hétezer szigetből áll, amelyből nyolcszáz lakott, ezek közül 11 nagyobb adja a szárazföld 96 százalékát. Három évtizede zajlik a muzulmán szeparatista felkelés a déli Mindanao szigeten, főleg Észak-Cotabato tartományban, aminek eddig 150 ezer halálos áldozata volt. Üdvös lenne megbékélést kötni a lázadókkal.
De a nagyurak, a bűnözői csoportok „magánrendőrségei” is komoly veszélyt jelentenek az állam számára. Hiába tilos fegyveres osztagot fenntartani, szinte mindenkinek van, aki ezt megengedheti magának. Ráadásul a hivatalos rendőrség képzi ki a különböző civil rendfenntartókat. Persze ha a magánfegyveresek valamilyen összetűzésbe keverednek, elnézőbbek velük. Másfél millióra becsülik az illegálisan tartott tűzfegyverek számát.
Tavaly november végén történt a magánmilíciákkal elkövetett maguindanaói mészárlás, amelyben ötvenheten vesztették életüket. Akkor több mint ezer (!) rendőrt váltottak le, helyeztek máshová vagy esetleg vád alá a fegyveresekkel való együttműködés miatt. Az idei választási kampány különben javuló statisztikát mutat: a legutóbbi, 2004-es elnökválasztási szakaszban a politikai gyilkosságok száma a kétszázhoz közelített, míg ebben az évben alig haladta meg a százat.
Akkor még nem beszéltünk a politikai ellenszélről, amely akadályozza Aquino vitorlását az előrejutásban. Május elején, jó Fülöp-szigeteki hagyomány szerint, több évre választották meg nemcsak a köztársaság elnökét, hanem a többi majd 18 ezer közfunkcionáriust is. Az elnökön kívül tehát szavazásra jogosult mintegy ötvenmillió Fülöp-szigeteki döntött az alelnök személyéről (a posztra Jejomar Binayt választották meg a demokrata pártból), a kongresszus alsóházának, a parlamentnek kétszázötven képviselőjéről, a szenátus 24 tagjának feléről, a nyolcvan tartományi kormányzóról és mintegy 17 ezer helyhatósági tagról.
A szenátusban, csakúgy, mint a parlamentben, a volt elnöknek, Gloria Arroyónak a keresztényeket és muzulmánokat tömörítő pártja van többségben. Arroyo, aki az államfői mentesség mögé bújva eddig négy korrupciós vádemelést úszott meg, valószínűleg a felsőház elnöki posztját megszerezve próbálja meg Aquino változtatási terveit megtorpedózni.
A mostani választás egyben premierje volt az elektromos szavazásnak, amellyel a csalások és az összeszámlálási bonyodalmak ellen eredményesen lehet fellépni. Ezek ugyanis többször sodorták a polgárháború szélére az országot. A kabinet nyolcvanezer elektromos szavazógépet rendelt, nagy volt a félelem: ha ezek esetleg nem működnének, kitörne a káosz. Ám kisebb hibáktól eltekintve jól működött a rendszer, de olyan nagy sorok alakultak ki a szavazógépek előtt, hogy az emberek nem győztek várni, míg sorra kerültek. Noynoy Aquinónak is egy ilyen túlzsúfolt manilai szavazókörben kellett leadnia voksát. Öt óra múltán került sorra. Addig ismerkedhetett az egyszerű emberek gondjaival. Neki mindenképpen megérte.