Példátlan gazdaságtörténeti zuhanást volt kénytelen hazánk elkönyvelni a versenyképességi világrangsorokban a fő nemzetközi gazdaságelemző intézeteknél az elmúlt nyolc évben. A romlást valamennyi jelentés a gyenge magyar kormányzati teljesítményre, illetve a hibás gazdaságpolitikára vezeti vissza. Miközben versenytársaink – kisebb-nagyobb megszakításokkal – általában javítani tudtak pozíciójukon, nálunk a felmérések évről évre azt állapították meg, hogy romlott a kormányzat hatékonysága, súlyos problémák keletkeztek a közbizalomban, nőtt a bürokrácia, és elharapózott a korrupció. Lemaradásunkban jelentős szerepet játszottak az adózási szabályok, amelyek a térségi országok többségében versenyelőnynek minősülnek, nálunk azonban hátrányként jelentkeznek. A zuhanásunk pontosan tükrözi az államháztartási egyensúly és a növekedési képességünk egyidejű jelentős romlását. A nemzetközi besorolások ugyanis nem csupán az adott év gazdasági teljesítményének eredményeit mutatják, hanem a következő évek lehetséges gazdasági bővülését is jelzik.
A svájci IMD Nemzetközi Gazdaságelemző Intézet 2010-es, tavalyi évre vonatkozó jelentése szerint már az első negyvenbe sem férünk be az 58 ország teljesítményét vizsgáló versenyképességi rangsorban. – Az idei összefoglaló eredménye, nevezetesen, hogy hazánk a 42. a listán, nem csupán a helyezésünk miatt elkeserítő, hanem azért is, mert folyamatosan csúszunk vissza – elemezte a jelentést lapunknak Csath Magdolna. A közgazdász, egyetemi tanár emlékeztetett: az elmúlt nyolc évben 16 pozíciót zuhantunk, hiszen 1999 és 2001 között még a 26–27. helyen álltunk.
A professzor arra figyelmeztetett, hogy egyetlen ország sincs a régióban, sőt az 58 rangsorolt ország között sem, amely olyan tendenciózusan és folyamatosan esik vissza, mint hazánk. A 2005. évi 35. pozícióból négy év alatt Magyarország hét helyezést vesztett, miközben a lengyelek az 50.-ről a 32. helyre léptek előre. Ez idő alatt a szomszédos Románia is jobb eredményt produkált, hiszen versenyképességük alig változott, a 48–54. helyet foglalják el a rangsorban. A fejlettebb Csehország szintén meg tudta őrizni a pozícióját: 2005-ben a 28. helyen álltak, most pedig a 29.-en.
A svájci intézet összegzése négy nagy terület – a gazdaság általános állapota, a kormányzás minősége, a vállalati adatok, illetve a szélesebb értelemben vett infrastruktúra – adatait vizsgálja, s így alakul ki a végeredmény. A kormányzás minőségét tekintve a 1999–2001. közötti időszak 21–22. pozíciójáról 2005-re 13-14 helyet estünk vissza, tavaly pedig már csak az 51.-ek voltunk. Különösen annak fényében elkeserítő a besorolás, hogy a jelentés összességében pozitívnak értékelte a GDP négy százalékát kitevő tavalyi államháztartási hiányt, vagyis a svájci kutatók a magyar kormány egyéb területeken végzett munkáját ítélték nagyon gyengének.
Tovább árnyalja a képet, ha figyelembe vesszük, hogy öt éve a lengyel kormány tevékenysége még csak az 50. pozícióra volt jó, tavaly azonban már a rangsor 36. helyén állt ezen a területen. A román kormány tevékenységének megítélése is alig egy-két pozíciót romlott az elmúlt négy évben, csakúgy, mint a cseheké.
– Ezek a tények egyértelműen megdöntik azt az elméletet, hogy a visszacsúszásunk egyetlen vagy fő okozója a válság lenne, hiszen máshol ilyen mértékű romlás nem tapasztalható – mutatott rá Csath Magdolna, aki szerint a magyar visszaesést elsősorban a gyenge kormányzati teljesítményben kell keresni.
Drámai a helyzet az oktatást és az egészségügyet is magába foglaló infrastrukturális rangsorban: az oktatásban a 31., az egészségügyben pedig a 38. pozícióból estünk vissza a 48. helyre az elmúlt egy évben. Ez nem csupán a jelenlegi helyzetünkről fest sötét képet, de a jövőbeli versenyképességünket is negatívan befolyásolja. Ennek oka, hogy a romló egészségi állapot és a képzetlen munkaerő akár hosszú időre is konzerválhatja a jelenlegi versenyhátrányt, ha a jelenlegi kormány nem teszi meg azonnal a szükséges lépéseket.
Az IMD-jelentés arra is fölhívja a figyelmet, hogy a felszínen mutatkozó olyan jelenségek, mint a gyenge forint, a gyors pénzromlási ütem és a magas munkanélküliség, csak következményei a magyar gazdaság mélyén zajló folyamatoknak. A jelentés a gyenge vállalati versenyképességünk egyik legfontosabb összetevőjének az innovációt látja, amely nélkül a magyar cégek képtelenek lesznek megfelelni a piac folyamatosan megújuló kihívásainak.
Az ugyancsak a versenyképességet mérő Világgazdasági Fórum rangsorában nyolc év leforgása alatt 25 helyet zuhantunk. A tényadatok, valamint a több mint 11 ezer vállalati vezető megkérdezésére épülő listán jelenleg az 58. helyet foglaljuk el, jóllehet 2002-ben még a 33.-ok voltunk. A 133 országot értékelő rangsor az alapvető makrogazdasági feltételeket, a gazdaság hatékonyságát, valamint az innovációs és az üzleti tényezőket veszi figyelembe a lista kialakításánál. A kutatók szerint a legnagyobb kihívást Magyarország számára továbbra is a stabilitás jelenti. A Világgazdasági Fórum jelentése úgy látja, az államadósság, a túlköltekezés, a magas adminisztrációs teher, valamint az átláthatóság mellett jelentős hátrányt jelent még a kevés adófizető és az adóztatás mértéke is. Az üzleti környezet szempontjából az értékelés a leginkább problematikusnak az adórendszerre vonatkozó bonyolult szabályozást, a hitelhez jutás lehetőségét, valamint a nem kellően hatékony állami bürokráciát tartja.
A világ legversenyképesebb országai egyébként évek óta ugyanazok: Szingapúr, Hongkong, az Egyesült Államok és Svájc. Az élbolyban találhatók az észak-európai államok, néhány délkelet-ázsiai és nyugat-európai állam, s előretörtek a nagyobb felzárkózó gazdaságok, illetve az öböl menti arab országok. Az elemzők szerint az élen járó gazdaságok eltérő tényezőknek köszönhetik kiemelkedő helyezésüket. A délkelet-ázsiai országok például a hatékony piacuk mellett az erős innovációs képességüknek tudhatják be előkelő helyezésüket, míg Svájc és az észak-európai államok erősségét a közszolgáltatások, az oktatás és a képzés, valamint a kutatás-fejlesztés magas színvonala adja. Az Egyesült Államokban elsősorban a termék- és munkaerőpiac működése hatékony, emellett az üzleti környezet innovációra ösztönöz és vállalkozásbarát.
origo.hu
Lánczi András: A celebpolitikus politizálás üres és felszínes
