Szinte alig csökkentek az elmúlt hónapokban a devizahitelek kamatai, sőt a svájcifrank-alapú kölcsönöknél még nőttek is a ráták – derül ki a Magyar Nemzeti Bank számaiból. A svájcifrank-alapú lakáshitelek kamatai a jegybank szerint 6,23 százalékon álltak márciusban, míg áprilisban 6,36 százalékra nőttek. A lapunk által megkérdezett bankok ugyanakkor közölték: a devizahitelek kamatai vagy változatlanok maradtak, vagy csökkentek az elmúlt fél évben. A pénzintézetek által küldött adatokból az látszik, hogy az euróalapú lakáshitelek kamatai öt és hét százalék között mozognak, míg a forintalapú lakáshitelek kamatai jellemzően hét és kilenc százalék között vannak. Az elmúlt hónapokban a jegybank csökkentett az alapkamaton, és a bankok zöme ezt a változást követte is forintalapú hitelek kamataival, igaz, nem túl sietős tempóban. A CIB Banknál például a fél évvel ezelőtti 10,99 százalékos kamat helyett 7,29 százalékért is kaphatunk forintalapú lakáshitelt. Az euróalapú lakáskölcsönt a bank 6,69 százalékos kamattal nyújtja.
A lakáshitelektől elérően a jelzálog-fedezetű szabad felhasználású hitelek kamatai szinte semmit nem változtak az elmúlt fél évben, sőt néhány esetben még drágultak is. Ezeknél a hiteleknél hatalmas eltérések lehetnek a forint- és az euróalapú kölcsönök között. Míg az előbbit általában 10-11 százalékos kamat mellett kínálják a bankok, az utóbbi rátája 6-8 százalék között változik.
Fitos Szilárd, a C&I hiteltanácsadó ügyvezetője lapunknak elmondta: az elmúlt hónapokban alig változtak a devizahitelek kamatai, a forintkölcsönök rátái viszont jelentősen csökkentek. Hozzátette: mivel az embereknek rossz tapasztalatai voltak a devizahitelekkel a válság hónapjaiban, ma már az emberek többsége a forintalapú kölcsönöket keresi.
Sajnos sokaknak már késő, több százezren vannak ugyanis azok, akik már évek óta a svájcifrank-hitelük törlesztésével küszködnek. Számukra nagyon rossz hír, hogy az alpesi fizetőeszköz szárnyalása minden képzeletet felülmúl. Míg egy hete az elemzők még mint egy lehetséges, de nem túl valószínű forgatókönyvként beszéltek a 208 forintot meghaladó árfolyamról, tegnap már a 211-es szintet is maga mögött hagyta az alpesi fizetőeszköz. Utoljára 2009 tavaszán, a válság legmélyebb pontján volt ilyen erős a frank. Akkor hitelek tízezrei dőltek be. Lapzártánk idején az alpesi devizáért 210 forintot adtak a nemzetközi piacokon. Az euróhiteleseknek szintén van miért aggódniuk. A közös fizetőeszköz ugyanis 286 forint fölötti szintekre is eljutott tegnap, míg az esti órákban 284 forint közelében időzött. A frank egyébként nemcsak a forinttal, hanem az euróval szemben is erősödött, míg a nap elején még 1,36 tájékán járt az árfolyam, az esti órákban inkább az 1,35-ös szinten állapodott meg. Az amerikai dollár szintén jó napot fogott ki, az euróval és a forinttal szemben is sikerült erősödnie. A dollár napi csúcsa 233 forint közelében volt, a kereskedési nap végén pedig 231 forinton járt az árfolyam.
A forint romlása egyébként nemcsak a törlesztőrészletek nagyságára, hanem az egész adósságra hatással van, hiszen a tartozást az adott devizában tartja nyilván a bank. Ez azt eredményezheti, hogy aki két évvel ezelőtt 150 forint körüli frankárfolyamnál nyolcmillió forintos hitelt vett fel, annak a tartozása 211-es frank mellett még akkor is meghaladhatja a tízmillió forintot, ha időközben rendesen fizette a részleteket. Akkoriban még minimális önerővel vagy önerő nélkül is lehetett lakáshitelhez jutni, így az sem elképzelhetetlen, hogy amennyiben tovább folytatódik a frank erősödése, lakások ezrein lesz nagyobb tartozás, mint amennyit az ingatlan ér. Ha pedig bedől a hitel, hiába adja el a bajba jutott ügyfél a lakását, többmilliós tartozás is a nyakán maradhat. – Ráadásul a frankhitelek kiváltása sem a legjobb megoldás – állítják a szakértők. Az alpesi deviza szárnyalása miatt hatalmasra duzzadt adósságot ugyanis nem érdemes realizálniuk az ügyfeleknek azzal, hogy forintra váltják. A cserével érdemesebb megvárni azokat az időket, amikor a svájci fizetőeszköz valamelyest visszagyengül, mert akkor forintban kisebb lesz a tartozás. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az elemzők szerint még nagyon sokat kell várni addig, míg újra 150-160 forintos szintre süllyed a frank árfolyama.
A forint egyébként nem egyedül indult meg a lejtőn, tegnap a régiónk többi fizetőeszköze is hasonló pályát járt be. A devizapiaci kereskedők úgy gondolják, az esés mögött azok a Romániából érkező hírek állnak, amelyek szerint keleti szomszédunk alkotmánybírósága az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek minősítette a román kormány megszorítócsomagját. A befektetők azért pártoltak el a régiótól a bukaresti hírek hallatán, mert az alkotmánybíróság döntése megnehezíti Románia számára, hogy hozzáférjen a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott segélycsomag következő részletéhez.
A legtöbb devizapiaci szakértő szerint a jelenlegi helyzetben nagyon nehéz megjósolni, hogy meddig erősödhet tovább a svájci frank. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja, hogy Európa annyira rossz állapotban van, a svájci gazdaság pedig olyan jól áll, hogy mindenképpen indokolt a frank erősödése az euróval szemben, de a forinthoz mérten is reális az erősödés. Suppan szerint akár 220 forintig is elmehet az alpesi fizetőeszköz árfolyama, de tegnap olyan jóslatokkal is találkozni lehetett, hogy 230 forintig meg sem áll a frank. Az elemző szerint Magyarország nehéz helyzetbe kerülhet, amennyiben nagyon megerősödik a svájci frank, mert ez a devizahiteleseket leküzdhetetlen akadály elé állíthatja. A jegybank ugyan megemelheti az alapkamatot, hogy megállítsa a forint mélyrepülését, de ezzel a lépéssel a forinthiteleket drágítaná. – Ilyen helyzetben az egyik megoldás az lehetne, hogy a kormány adót csökkent, és több pénzt hagy az emberek zsebében, ám ennek is megvan a hátulütője. Hiába csökkennének ugyanis a terhek, ha a pénzek nem a fogyasztást növelnék, hanem hiteltörlesztésre mennének el – foglalta össze a dilemmákat Suppan Gergely.
origo.hu
Így hagyták meghalni társai a traktorbaleset áldozatát
