Hetedhét vigasság a Börzsönyben

A színpad fapadlózatán egyszerre dobbanó lábak, pergő dobverők, gyorsan s némán suhanó nagy szoknyák, világi és magyar népzenére ritmusosan táncoló fiatalok, a levegőben pedig frissen sült kolbász, hurka, pecsenye és saslik illata – a Börzsöny lábához, Kemencébe érkeztünk, hogy a kilenc napig tartó Hetedhét vigasság részesei lehessünk.
Kemence, Bernecebaráti és Perőcsény mesébe illő környezettel, családias hangulattal és falusi életérzéssel várt minket. A mesés, vidám hangulatról a szappanbuborékokat fújó, buzogányt dobáló gólyalábasok és a mindenkit megtréfáló udvari bolondok gondoskodtak.
Szombaton a Hetedhét zenekar énekesnője is Nemes Nagy Ágnes jól ismert dalait adta elő. A furulyát, gitárt, dobot és tamburát is megszólaltató zenekar első dalát a lakodalmas játék győztes párjának ajánlotta; ezen játék alkalmával a lakodalmukért versengő kilenc jegyespár szombaton reggel kilenckor mérte öszsze a házaséletre termettségét egy hétpróbán, melynek fődíja egy, a vigasság rendezői által szervezett lakodalom Bernecebarátiban. A szerencsés nyertesek Szertel Sára és Makai Zoltán lettek, akik a megnyitóünnepségen örömkönnyek közepette fejezték ki hálájukat a szervezőknek. Sára elmondta, hogy a hétpróbán a legemlékezetesebb pillanatuk az volt, amikor három kukoricacsuhét a derekukra erősítve kellett egy kifúrt, kiszárított tököt a célba görgetni. Emellett kedvenc feladataik között említette, amikor a vőlegényeknek menyasszonyukkal a nyakukban farönköket kellett kerülgetni, s minden harmadik farönkön egy kupica pálinka várta, hogy a férjjelölt megigya – ezek után egyértelműen következett a harmadik, a hölgyeket megmozgató feladat: talicskában kellett visszatolniuk enyhén ittas párjukat.
Az erdészházban Babály Csaba tartott előadást az emberek és a kutyák kapcsolatáról, a mentő- és vadászkutyák betanításáról. Egyebek mellett választ kaptunk arra a kérdésre, hogy miért fehér a komondor. Babály Csaba vérebvezető ismertetője inkább családi mese, mint előadás volt, éppen ezért volt különleges. A főtérre visszatérve először a Danubius táncegyüttes ropta a színpadon, majd a 2004-ben alakult Ezüst Patak zenélt, akik a népdalokat a tradicionális és a modern rockzenével ötvözve adták elő, olykor pajzán stílusban, a hangulatot a Csepel néptáncegyüttes fokozta. A Fabula-tanyán gyermekrajz-kiállítás és iparművészeti zsűrizett kerámiák tárlata várta a látogatókat, utóbbi a manóműhely alkotásában.
Bernecebarátiban, Kemencéhez hasonlóan, sokszínű kirakodóvásár és árusok várták a vendégeket a legszebb népművészeti: fazekas-, szőttes, bőrdíszműves-termékekkel. Különböző népi motívumokkal hímzett ruhákat, terítőket, falvédőket, szőnyegeket is találhattunk. Voltak csuhé- és horgolt babák, igényesen díszített mézeskalácsok, sőt karikaturisták is. A faluban a Pajta-kalamajka területén hatalmas sikert aratott a Csillagszemű táncegyüttes: titka valószínűleg az összeszokott csapat, vezetőjük Tímár Böske – aki férjével, Tímár Sándorral együtt már 1993 óta vezeti, tanítja a csapatot – elmondása szerint a gyerekek legtöbbje már hároméves kora óta táncol a Csillagszeműben.
Távolabbról kevesebben, a rendező falvakból persze annál többen érkeztek a programokra, sok fiatal pár volt, és – jó volt látni – még több nagycsalád.
Kazalnyi mese, csillagnyi mulatság, sátornyi násznép, udvarnyi reneszánsz és a megelevenedő magyar népi kultúra – ez volt a Hetedhét vigasság első hagyományőrző fesztiválja.