Az úgynevezett közérdekteszt beemelését javasolja a parlament által tavaly decemberben elfogadott titoktörvénybe Jóri András adatvédelmi biztos, aki azt is kezdeményezte, hogy az esetleges titoksértések nyomán indított büntetőeljárásokban a bíróság minden esetben vizsgálja felül, indokolt volt-e az adatok titkosítása. Az Országgyűlési Biztos Hivatalának honlapján található dokumentumban az ombudsman viszszautal arra, hogy a minősített adatok védelmének újraalkotása 2004-ben jogharmonizációs okok miatt kezdődött, mert a magyar törvény nem volt kompatibilis a NATO és az unió minősítési szabályaival.
Az Országgyűlés 2009 decemberében megszavazta a törvényjavaslatot, amelyet az adatvédelmi biztos is véleményezett, és javaslata alapján a jogszabály azt is rögzítette: ha az ombudsman az indokolatlan titokminősítés módosítására szólítja fel az adatkezelőt, akkor az érintett a bírósághoz fordulhat, ám abban az esetben, ha ezt elmulasztja, a minősítés az ombudsman álláspontjának megfelelően módosul.
A biztos kifogásai nyomán vetette el a jogalkotó azt a kitételt, hogy a keletkezésétől számított 25 évig titkosnak minősítsék a kormány, valamint az ügyrendje alapján létrehozott testület üléséről készült összefoglalót, emlékeztetőt, továbbá kép- és hangfelvételt. A törvénymódosítás eredeti célja az volt, hogy a minősítés ne terjedjen ki mechanikusan a jegyzékekben szabályozott adatkörre, csak az érdemi mérlegelés után meghatározott adatokra. Jóri András szerint a titokköri jegyzék intézményének megszüntetése többletgaranciákat követel, amelyek közül kimaradt a nyilvánossághoz fűződő közérdek mérlegelésének kötelezettsége.
Aggályos, ha csak az adatok titokban tartásához fűződő érdekeket vizsgálják, figyelmen kívül hagyva az adatok hozzáférhetőségéhez fűződő érdekeket, ugyanis a minősítés alapvető jogokat korlátoz – áll a dokumentumban. Ha e jogok figyelembevételére nincs mód a minősítési és a titok-felülvizsgálati eljárásban, akkor a törvény nem képes a jogkorlátozás arányosságát garantálni.
Jóri András olyan szabályozást kezdeményez, amely szerint az adat minősítéssel csak akkor védhető, ha az ahhoz fűződő közérdek nagyobb, mint a hozzáférhetővé tételhez, illetve nyilvánosságához fűződő közérdek, és ennek vizsgálatát akkor is elő kell írni, amikor egy közérdekű adatkérés minősített adatra vonatkozik.
Jóri álláspontja szerint az időmúlás és a körülmények megváltozása miatt szükséges, hogy a törvény azt is előírja: minősítő nemcsak az adat keletkezésekor, hanem minden adatigényléskor köteles legyen a felmerülő érdekeket mérlegelni.
origo.hu
Ennyi vizet kell innod naponta, hogy üde legyen a bőröd
