Napjaink heves esőzései idején minden (még rutinos) autóvezető számára komoly kihívást tartogat az aquaplaning, vagyis a vízen felúszás jelensége, amikor az abroncsok az úton képződő összefüggő vízrétegen áthajtva elvesztik tapadásukat. Ilyenkor a kormányzási és fékezési erők nem hatnak, a jármű ellenőrizetlenül halad, ami könnyen baleset forrása lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Gumiabroncs Szövetség közleménye.
Hol fordul elő az aquaplaning?
Statisztikai szempontból nézve az aquaplaning gyakoribb, pontosabban veszélyesebb az autópályákon, mint a vidéki utakon és a városokban. Ennek oka azonban nem az útburkolat minősége, hanem a tény, hogy itt gyorsabban vezetünk. A fő veszély a mélyedésekben, a kanyarokban és az aluljárókban leselkedik ránk, vagyis szinte mindenhol, ahol a csapadékvíz nem tud gyorsan elfolyni, vagy ha nagy mennyiség esett, és időbe telik, míg elszivárog. Országúton a nyomvályúkra kell fokozottan ügyelni, ott is könnyen felúszhat az autó.
Hogyan befolyásolja a gumi fajtája és állapota?
A gumi futófelületén lévő profilok a víz elvezetésére szolgálnak, a futófelület többi része az úthoz tapad. Ha az abroncs profilja kisebb, mint 3-4 mm, előfordulhat, hogy nem lesz elég hely a víz elvezetésére, az autó egyszerűen felfut a vízre. A jogszabály által meghatározott minimális profilmélységgel – amely jelenleg 1,6 milliméter – átmegyünk a műszaki vizsgán, de az aquaplaning során ennek ára lesz.
Minél szélesebb az abroncs, annál több vizet kell kiszorítania, ezért a széles gumiknak természetesen nagyobb a hajlandósága az aquaplaningra. Néhány gyártó speciális profilokat fejlesztett ki, amelyek mérsékelik a veszélyt, de a kockázat továbbra is magasabb, mint egy hagyományos abroncsnál. Minél alacsonyabb a nyomás, annál nagyobb az aquaplaning veszélye, ilyenkor ugyanis az abroncs szétterül, szélesebb és lazább lesz.
Milyen figyelmeztető jelei vannak?
Először is, kapcsoljuk ki a rádiót, ha erősen esik: a sárvédő felől érkező hangos zaj egyértelmű figyelmeztetés. A feltűnően sima kormányzás vagy a kormánykerék „kopogása” is azt jelzi, hogy valami történik. Az egyik fontos figyelmeztető jel, ha az elektronikus stabilitási program (ESP) jelzőfénye villogni kezd. Ha a fordulatszám felpörög, miközben az autó sebessége nem nő, azt jelenti, hogy a gumiabroncsok nem tapadnak megfelelően.
Segít az ESP és az ABS?
Nem. Ezek a segédrendszerek csak akkor működnek, ha még van tapadás. A vízen futásnál pedig nincs, így stabilizáló hatásukat sem tudják kifejteni. Ám van egy kivétel: ha az aquaplaning csak egyetlen kereket érint, az ESP kontrollálhatja a másik három kereket, és így stabilizálhatja a járművet.
Hogyan előzhető meg?
A fentieken túl (megfelelő szélességű, nyomású, profilmélységű és minőségű abroncs) rossz időjárási körülmények között csökkentsük a sebességet (különösen ott, ahol csúszós útra figyelmeztető KRESZ-táblát is kihelyeztek), lehetőség szerint kerüljük a nagyméretű pocsolyákat, tartsunk megfelelő követési távolságot.
Mi a teendő, ha belefutunk?
Az ellenőrizetlenül csúszó autó maga a horror, minden autós rémálma. Ilyen pillanatokban a reflexek erősebben működnek, mint a tudatos parancsok. De van néhány szabály, amelyeket, ha fejben tartunk, kézben tarthatjuk a helyzetet:
1. Ne akarjunk hirtelen kormánymozdulatokkal korrigálni! Az aquaplaning olyan, mintha az autó a levegőben úszna. Ha közben eltekerjük a kormányt, ám a gépkocsi pár másodperccel később ismét „talajt fog”, végre fogja hajtani a kívánt manővert: azaz kanyarodni akar, elránt bennünket oldalra.
2. Ugyanez érvényes a fékre is: finoman lassítsunk, ne fékezzünk hirtelen!
3. A kormányt mindkét kézzel tartsuk!
4. A gázról lassan, óvatosan vegyük le a lábunkat, a sebességet fokozatosan csökkentsük!
5. Lépjünk a tengelykapcsoló- magyarul a kuplungpedálra!
