A magyar családok fűtésszámlája a négyszeresére, az áramszámlája pedig kétszeresére nőne abban az esetben, ha az Európai Unió vezetésének sikerül keresztülvinnie azt a tervét, amely megtiltaná a tagállamoknak az orosz gáz és olaj behozatalát − mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
A kormányfő közölte, Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnie az Oroszország helyett máshonnan megvásárolt energiáért, ez az összeg megegyezik azzal, amelyet a kormány minden évben szétoszt a családok között a rezsicsökkentés révén.
A Világgazdaság cikkéből kiderül: az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy lehetőséget teremtsen az Oroszországgal kötött hosszú távú szerződések felmondására. Ezt egy uniós kvótarendszer segítségével oldanák meg, ami 2027 végére nullára csökkenne. A kvóta előnye Brüsszel szempontjából, hogy azt az uniós tagállamok minősített többségével is el lehet fogadni, ezzel megkerülve a magyar és szlovák vétó lehetőségét. Brüsszel azért akarja kitiltani az orosz gázt Európából, mert annak eladásából Moszkva az Ukrajna ellen vívott háborúját finanszírozza.
Orbán Viktor aggodalmának jogosságát a szakértői elemzések is alátámasztják. A Századvég becslése alapján a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné és ellehetetlenítené a rezsicsökkentést. Az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt az EU gázellátásának több mint 40 százalékát Oroszország biztosította. Ezután az arány 2024-re 20 százalék alá csökkent, ami a gáz átlagárát a korábbiak kétszeresére emelte az irányadó holland tőzsdén.
Az Európai Bizottság új stratégiája 2027 végéig teljesen betiltaná az orosz gázbeszerzéseket az unióban, ami a korábbiakhoz hasonló mértékű negatív sokkot eredményezne. A Századvég számítása alapján egy ekkora kínálatcsökkenés, lineáris árhatást feltételezve, mintegy duplájára emelné a jelenlegi árakat, így azok 35 euró/MWh-ról csaknem 70 euró/MWh-ra nőnének.
A kialakuló árnyomás jelentős mértékben rontaná a magyar gazdaság helyzetét. Hazánk a hosszú távú gázszerződése alapján évente 4,5 milliárd köbméter orosz gázt importál, ami tavaly a teljes belső felhasználás több mint felét tette ki. A megnövekedett árak mellett ezen mennyiség alternatív beszerzése mintegy 660 milliárd forinttal növelné a hazai energiaszámlát. Ezenfelül azonban további jelentős gázmennyiség is érkezik Magyarországra Oroszországból. Amennyiben a teljes, évi 7,5 milliárd köbméter import kiesne, az addicionális kiadás megközelítené az 1100 milliárd forintot – mutatott rá elemzésében a Századvég.
Ilyen feltételek mellett a magyar gazdaság versenyképessége jelentős mértékben visszaesne, a rezsicsökkentés pedig finanszírozhatatlanná válna.
A program alapját jelentő hatósági árszabályozásnak köszönhetően ma az EU-ban a magyar családok fizetik a legalacsonyabb díjakat: egy átlagos háztartás évente 176 900 forintot költ fűtésre. Amennyiben a védőháló nem lenne és a tarifákban a jelenlegi tőzsdei gázárak érvényesülnének, az összeg 355 310 forintra emelkedne. Ha pedig ezenfelül Brüsszel törekvése is megvalósulna,
a piaci árak a jelenlegi duplájára emelkednének, és azok szabadon megjelenhetnének a lakossági tarifákban, amely által egy átlagos magyar család éves fűtésszámlája a jelenlegi három és félszeresére, 625 ezer forintra emelkedne.
Az Európai Bizottság intézkedése különösen aggasztó annak fényében, hogy a háború és a szankciók már eddig is rendkívüli terheket okoztak az európaiaknak. A Századvég becslése alapján, a 2022 óta megemelkedett energiaárak, az exportpiacok elvesztése és a megdrágult forrásbevonás már 2,2 millió forintot kivett egy átlagos magyar háztartás zsebéből.
