Az Európai Unió biogazdasága jelenlegi állapotában is már nagy foglalkoztató, és a gazdasági növekedéshez is hozzájárul. Több mint 17 millió embert foglalkoztat, ezzel pedig az uniós munkahelyek mintegy nyolc százalékát biztosítja, és 2023-ban 2,7 ezer milliárd eurós értéket ért el. Európa gazdaságában kulcskérdés a fenntarthatóság, a biológiai erőforrások – köztük a biomassza – pedig jó megoldásokat kínálnak.

A bizottság szerint Európa biogazdasága kellően megalapozott, adott
- a tudományos háttere,
- az élvonalbeli technológiák,
- a versenyképes ipari bázis,
- a 26 millió vállalatból és 450 millió fogyasztóból álló egységes piac, valamint
- a jelentős biomassza-termelés,
amelyet uniós gazdálkodók, erdészek és halászok tartanak fenn.
Ezzel együtt a biogazdaságban még mindig hatalmas kiaknázatlan potenciál van, ami elsősorban a beruházások hiányának tudható be. Az Európai Beruházási Bank elemzése jelentős finanszírozási hiányosságokat tárt fel, különösen a biogyártás, a fejlett bioalapú anyagok és a körforgásos biogazdasági infrastruktúra terén, amelyek jelenleg megakadályozzák az ígéretes innovációk piacra jutását. A bizottság elképzelései szerint a bioalapú innovációkat állami és magánberuházások kombinációjával, valamint egy egyszerűsített szabályozási környezettel lehet ösztönözni.
A megújuló energián belül Magyarországon a biomassza mint forrás meghatározó, a megújuló energiaforrásokból származó energia több mint felét adja.
Az Agrárközgazdasági Intézet által a témában legutóbb készített jelentés szerint a hazai energetikai célú biomassza-felhasználás növekvő pályán van, és 2024-ben összesen összesen 6,4 millió tonna volt. A dinamikát jelzi, hogy ez a mennyiség 2021-ben mintegy 3,65 millió tonnát tett ki.
A hazai potenciál adott a további növekedésre, különösen, ha egyes régiók gyengébb minőségű földjeit biomassza-termelésre használják, és ehhez jöhet hozzá még a mezőgazdasági melléktermékek, az erdészeti hulladékok, illetve a kommunális biohulladék energetikai célú felhasználása.
A mezőgazdasági területek bioenergetikai célú felhasználása azonban nem egyszerű döntés, hiszen közben növekszik az élelmiszerigény, és a csökkenő agrárterület az agrártermékek – végső soron pedig az élelmiszerek – árának növekedéséhez vezethet.
Az uniós stratégia azonban kitér erre a veszélyre is, és úgy fogalmaz, hogy az EU mezőgazdaságát a méltányos biogazdaság erősíti, nem pedig aláássa az élelmezésbiztonságot. A gazdálkodókat és a vidéki közösségeket helyezi a középpontba, új helyi munkahelyekkel és piacokkal támogatva őket. Ahelyett, hogy az élelmiszerekkel versengene, a biogazdaság segít csökkenteni a hulladékot és újrahasznosítani a maradékokat: a növényi maradványokból biogáz, az élelmiszer-hulladékból állati takarmány, a nem ehető biomasszából pedig műtrágya nyerhető.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!