Az eseményen a jelenlévők arról is szavaztak, hogy mi az elsődleges akadálya annak, hogy sok új lakás épüljön: 35 százalékuk szerint a finanszírozási korlát a legnagyobb gond, harminc százalékuk szerint a szabályozási környezet, 26 százalékuk szerint az építési költségek – és mindössze kilenc százalék gondolja úgy, hogy a kereslet hiánya.
Erre reagálva a fejlesztési bank részéről az a nézet hangzott el, hogy a finanszírozási korlát olyan szűrő is lehet, amely segít kiválasztani a legjobban megtervezett, legmegalapozottabb projekteket.
Ugyanakkor az is elhangzott: a kérdés inkább az, hogy van-e elég fejlesztési telek és jól előkészített projekt ahhoz, hogy a tőkeprogramban megindulhassanak az építkezések.
2025 végére a hazai lakóingatlan-piacon a fordulat körvonalai mutatkoznak meg. A keresleti oldal élénkülését, amely részben a 3 százalékos hitelprogramnak köszönhető, most a kínálati oldal bővítése és az új lakásépítések ösztönzése követheti. Ha ez sikerül, részben normalizálódhat az ár-kereslet viszony, és a lakásvásárlás hozzáférhetőbbé válhat azok számára is, akik eddig kiszorultak a piacról.
Ugyanakkor a helyzet korántsem automatikus: a fejlesztéseknek reálisan finanszírozhatónak, jól előkészítettnek és piacképesnek kell lenniük – csak így lehet elérni azt a hosszabb távú stabilitást, amely mind a vásárlóknak, mind a fejlesztőknek fontos.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!