Fordulóponton a lakáspiac, egyensúlyt teremt az erőben az Otthon start

Az idén szeptembertől bevezetett Otthon start program keretében 3 százalékos kamatozású otthonteremtési hitel vált elérhetővé — ez a program nem pusztán egy pénzügyi konstrukció, hanem kulcsfontosságú eszköz abból a célból, hogy a magyar lakóingatlan-piacon stabilabb és kiegyensúlyozottabb helyzet jöhessen létre. A programot szakemberek, fejlesztők, pénzintézetek és finanszírozók értékelték egy, a hazai lakáshelyzetről szóló szakmai fórumon, ahol közösen vizsgálták a lakáskereslet, a kínálat és a finanszírozási háttér jelenlegi állását.

Fotó: Csudai Sándor Forrás: Csudai Sándor

Az eseményen részt vett többek között a MFB Zrt., a Futureal Development Holding/Cordia és az MBH Bank vezetése is. A résztvevők közös álláspontja az volt: a legfontosabb cél, hogy a kínálat és a kereslet irányában is egyensúly alakuljon ki — vagy legalábbis abba az irányba mozduljon el a piac. Az elmúlt években a hazai lakáspiacon több problémás tendencia is megmutatkozott: gyors, a jövedelmekhez képest irreálisan erős áremelkedés, ehhez képest viszonylag kevés új lakás építése, továbbá az albérleti díjak ingadozása, ami a lakhatás elérhetőségét sokak számára megnehezítette.  Az idei év első felében például valamivel több mint 5 000 új lakás épült – derül ki az Origo tudósításából.

2025 végére a hazai lakáspiacon a fordulat körvonalai mutatkoznak meg. A keresleti oldal élénkülését, amely részben a 3 %-os hitelprogramnak köszönhető, most a kínálati oldal bővítése és az új lakásépítések ösztönzése követheti/Fotó: Csudai Sándor 

A szakmai fórum azt vizsgálta, hogy a pénzügyi eszközök — mint az Otthon start hitel — és az állami támogatások együttes hatásával hogyan lehet ösztönözni az új lakásépítéseket és biztosítani, hogy ne csak befektetők, hanem valódi otthont kereső családok, fiatalok is el tudjanak indulni a lakásvásárlás felé. Ennek célja, hogy hosszabb távon bővüljön a lakásállomány, és mérséklődjön az ár- és keresleti nyomás.

Konkrét állami támogatások is részei ennek a stratégiának: az Origo cikke említi a több százmilliárd forintos Lakhatási Tőkeprogram-ot, illetve az MFB Társasház Plusz Hitelprogramot — ezek célja, hogy finanszírozási szempontból is elérhetővé váljanak a társasházi projektek, tehát ne csak nagy volumenű beruházásokhoz legyen tőke, hanem kisebb, mondjuk legfeljebb 50 lakásos társasházakhoz is.

A szakemberek ugyanakkor rámutattak, hogy a kisebb társasház-projektek finanszírozása kihívásokkal jár: a bankoknak – főként a nagyobb intézményeknek – nem biztos, hogy megéri kisebb volumenű fejlesztéseket finanszírozni. 

Ennek következtében az is felmerült, hogy azok a társasházak, amelyek a legfeljebb 50-lakásos kategóriába tartoznak, talán piaci alapon vagy részben a vevők önerőjéből valósulnak meg — különösen akkor, ha a vevők hajlandók magasabb négyzetméterárat fizetni cserébe a kisebb, élhetőbb közösségért. 

A piaci szereplők szerint, ha a támogatások valóban elindulnak, és a finanszírozás biztosított, akkor várhatóan mérséklődik az árnövekedés üteme, miközben a kínálat bővülni fog. Ez kedvező hír lehet azoknak is, akik most tervezik az első lakásuk megvételét, hiszen nem feltétlenül csak drágulásra kell számítani. 

Az eseményen a jelenlévők arról is szavaztak, hogy mi az elsődleges akadálya annak, hogy sok új lakás épüljön: 35 százalékuk szerint a finanszírozási korlát a legnagyobb gond, 30 százalékuk szerint a szabályozási környezet, 26 százalékuk az építési költségek — és mindössze 9 százalék gondolja úgy, hogy a kereslet hiánya. 

Erre reagálva a fejlesztési bank részéről az a nézet hangzott el, hogy a finanszírozási korlát olyan szűrő is lehet, amely segít kiválasztani a legjobban megtervezett, legmegalapozottabb projekteket. 

Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a kérdés inkább az, hogy van-e elég fejlesztési telek és jól előkészített projekt ahhoz, hogy a tőkeprogram keretében megindulhassanak az építkezések. 

2025 végére a hazai lakóingatlan-piacon a fordulat körvonalai mutatkoznak meg. A keresleti oldal élénkülését, amely részben a 3 %-os hitelprogramnak köszönhető, most a kínálati oldal bővítése és az új lakásépítések ösztönzése követheti. Ha ez sikerül, részben normalizálódhat az ár-kereslet viszony, és a lakásvásárlás hozzáférhetőbbé válhat azok számára is, akik eddig kiszorultak a piacról.

Ugyanakkor a helyzet korántsem automatikus: a fejlesztéseknek reálisan finanszírozhatónak, jól előkészítettnek és piacképesnek kell lenniük — csak így lehet elérni azt a hosszabb távú stabilitást, amely mind a vásárlóknak, mind a fejlesztőknek fontos.