Királyi perpatvar

(Újvidék)

Őfelségéék szóváltásba keveredtek. Miklós herceg, a Petrovics dinasztiához tartozó Miklós montenegrói király dédunokája azt kérte a Karagyorgyevics szerb uralkodóháztól, hogy nyilvánosan kövesse meg a Petrovicsokat a családdal szembeni méltatlan magatartás miatt. Ez a méltatlanság csaknem száz évvel ezelőtt tanúsíttatott, pontosabban 1918-ban, ám a büszke feketehegyieknek azóta is fáj. Az ismét függetlenné vált Crna Gora trónörököse szerint most jött el a történelmi megbékélés ideje a két uralkodóház között. Ehhez pedig bocsánatkérés kell Sándor herceg szerb – egészen pontosan jugoszláv – trónörökös részéről. A Karagyorgyevics-ház feje azonban azt üzeni, senkinek sem tartozik bocsánatkéréssel.
Nem a Karagyorgyevicsek űzték el a Petrovicsokat, nem tette ezt Sándor király, sem I. Péter, hanem Miklós király nem ismerte el az ország egyesülését, pontosabban ő kívánt lenni az egyesült királyság uralkodója, nyilatkozta Dragomir Acovics, a szerb koronatanács elnöke, aki azt is megengedte magának, hogy rendre utasítsa Miklós főherceget, azt tanácsolva neki, hogy mielőtt szólásra nyitja száját, gondolja meg, mit mond. Sándor hercegnek ugyanis nincs szándékában a királyi rokonaival a sajtóban vitatkozni. A két uralkodóház ugyanis közeli rokonságban áll egymással. I. Miklós (Petrovics) montenegrói király legidősebb lánya I. Péter (Karagyorgyevics) herceghez ment feleségül, s ő szülte Sándor királyt, az egyesítőt, aki tehát a száműzött montenegrói király unokája volt.
Tanja Spicsanovics úrhölgy, Miklós herceg képviselője nem fogadja el a szerb érveket. Szerinte a Crna Gora-i dinasztiát a jugoszláv királyság létrehozásakor feláldozták. El kellett tűnnie a politikai színtérről. Száműzték. Javait elkobozták, s megtiltották hazatérését. A montenegrói király, I. Miklós Párizsban halt meg 1921-ben. A gyakorlatilag megszüntetett dinasztia tagjai valamennyien száműzetésben éltek egészen a Karagyorgyevicsok uralkodásának a végéig. Sándor király tette ezt rokonaival, ami a család szempontjából elfogadhatatlan, hangoztatják. Miklós herceg – aki Párizsban született 1944-ben – úgy véli, hogy az első lépést a megbékélés felé a Karagyorgyevicsok leszármazottainak kell megtenniük.
A Karagyorgyevicsok közben Montenegrótól az eurómilliókat érő királyi ingatlanok visszaszármaztatását követelik a hatályos törvényre hivatkozva. Az 1947-ben konfiskált miloceri királyi kastélyt is, de ingatlanok és telkek tucatjait Budva, Milocer, Sveti Stefan térségében. Miklós számára e követelés sokkoló. Felháborodásában azt találta mondani, hogy valamikor rabszolgatartó rendszer volt ugyan, de senkinek sem jut eszébe visszakövetelni rabszolgáit.