Elképzelhető, hogy ha a magyar kormány az eredeti terveknek megfelelő mértékű banki különadót vezet be, Európa más országai is követik a példát, és az eddigi elképzeléseiknél nagyobb terhet vetnek ki a bankokra. A hazai tervek szerint a pénzügyi szektor kétszázmilliárd forinttal járulna hozzá a közterhekhez. Ebből az összegből a bankokra 120-130 milliárd forint jutna, ami mérlegfőösszegre vetítve 0,45 százalékos adót jelent. Összehasonlításképpen: Svédországban a pénzintézetek 0,036 százalékot fizetnek, az Egyesült Államokban 0,15 százalékot tartalmazó javaslat született, Ausztriában pedig 0,07 százalékos adó szerepel a tervekben. Az összehasonlítás azonban sántít, ha nem vesszük figyelembe a pénzintézetek nyereségét.
*
Márpedig a nyugati államokhoz képest Magyarország az elmúlt években sokkal jobb profitot hozott a bankoknak. Persze a különadó mértéke még hazánkban is változhat, sőt úgy tűnik, hamarosan több ponton is módosulni fog az adót szabályozó törvényjavaslat. Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke által kedden benyújtott módosító javaslatok hatására – amennyiben elfogadják őket – a befektetési vállalkozások várható adófizetési kötelezettsége 2,2 milliárd forintról 1,1 milliárd forintra csökken. A biztosítók adózásán is változtatna a politikus másik módosító javaslata. Ennek indoklása szerint figyelembe kell venni, hogy az üzletindítással kapcsolatos sajátos költségek miatt a biztosítók az induló időszakukban – rendszerint öt-nyolc évig – veszteségesek, működésük folyamatos tőkebevonást igényel. Ennek megfelelően a különadó ellehetetlenítené az új biztosítók alapítását, illetve az induló biztosítók működését, ezzel csökkentené a piaci verseny hatékonyságát, így hátrányosan érintené az ügyfelek érdekeit. Ezért a javaslatban azt szorgalmazza, hogy a törvény ne vonatkozzon a tevékenységi engedélyt első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítókra és a nem jelentős biztosító egyesületekre. Ez azt jelenti, hogy amennyiben ez a módosítás életbe lép, a 2007 szeptemberében alapított, Járai Zsigmond nevével fémjelzett CIG Közép-európai Biztosító Zrt., illetve a Wáberer György tulajdonában lévő Wabard Biztosító kikerül a törvény köréből. A biztosítókat érintő másik változtatás ugyanakkor bővítené az adózó biztosítók körét, ugyanis bevonná a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítók magyarországi fióktelepét is. Ráadásul a biztosítók esetében az adó alapját is megváltoztatná egy Rogán Antal által benyújtott módosító indítvány, és a kivetett adó mértékét az eredeti tervekben szereplő 5,2 százalékról 5,9-re emelné. A biztosítók 36 milliárd forintos adóterhe ugyanis így marad meg változatlanul.
A bankadó ostroma egyébként tegnap sem szünetelt, a legújabb bírálatot a Költségvetési Tanács fogalmazta meg. – A bankokra eső 130 milliárd forintból mintegy 80 milliárd forintot meglévő ügyfélkörükre hárítanak át a bankok és takarékszövetkezetek – áll a Költségvetési Tanács közleményében. A tanács azt állítja, hogy az áthárított különadó legnagyobb része, körülbelül 50 milliárd forint a családokat terheli majd. A Költségvetési Tanács tagjai úgy vélik, hogy a banki költségek főként a változó kamatozású jelzálogfedezettel biztosított hitelek esetében nőnek majd meg, mivel az ilyen kölcsönnel rendelkező ügyfelek nem tudnak egyik napról a másikra kedvezőbb hitelt találni és elvándorolni a banktól. Ezzel szemben az Erste Bank elnök-vezérigazgatója az MTI szerint tegnap kijelentette: nem hárítanak át semmit az ügyfelekre. A bankcsoport vezetője azt is közölte, hogy uniós szinten kellene bevezetni a bankadót.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hazánkban tartózkodó képviselőitől egyébként azt várják a bankok, hogy lejjebb alkudják majd a tervezett bankadó összegét. A KBC, az Intesa Sanpaolo, a BayernLB, az UniCredit, a Raiffeisen és az Erste vezetői nemrégiben összehangolt akciót indítottak a kormány terve ellen, és levélben kifogásolták az IMF-nél az adó összegét. A valutaalap képviselői egyébként nem a bankadó miatt érkeztek hazánkba, hanem azért, hogy megejtsék a hitelkeretünkkel kapcsolatos szokásos vizsgálatokat, erről a kormány képviselőivel tárgyalnak.
A korlátlan jutalmak vége. Az Európai Unió tegnap úgy döntött, hogy plafont szab az európai bankvezérek jutalmának. A prémiumok 2011-től nem lehetnek aránytalanul nagyok a fix fizetéshez képest, és a készpénzben fizetett jutalmak nem haladhatják meg a teljes prémium összegének harminc, különösen nagy prémiumok esetében húsz százalékát. Ráadásul a prémiumok nagy részét csak legalább három év elteltével fizethetik ki. Amennyiben ezen időszakban kiderül, hogy a beruházások nem fialnak az előrejelzettek szerint, akkor a prémium egy része visszavonható. (L. I.)
vezércikk a 7. oldalon
