Politikamentes rendvédelem

Bocsánat. Az MSZP a honvédség és a rendőrség állománya nevében bocsánatkérésre szólította fel Lázár Jánost. Harangozó Tamás, az MSZP elnökségi tagja szerint a fideszes politikus keddi parlamenti felszólalásában az összes rendőrt megsértette azzal, hogy az egész állományt a kommunista rendszerben újjászervezett rendőrséggel azonosította. (MTI)

Politikai kérdés, hogy a rendvédelmi szervek minél távolabbra kerüljenek a politikától. Ennek alapján nyújtottak be alkotmánymódosító javaslatot Lázár János és Kocsis Máté fideszes politikusok, akik szerint 2006 óta az érintett szervek jelentősen összefonódtak a politikával, és a társadalom jogosan igényli a változást.
Régi cél és jogos társadalmi igény, hogy a fegyveres és rendvédelmi szervezetek politikamentesek legyenek. Az alkotmány megváltoztatásával garantálni lehet, hogy a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos tagjai, mint a végrehajtó hatalmat gyakorló tisztségviselők ne lehessenek egyben a törvényhozó vagy jogalkotó hatalmak tagjai, illetve jelöltként se indulhassanak a türelmi idő előtt. Ezzel az indokolással nyújtották be az alkotmánymódosító javaslatot a fideszes frakcióvezető és a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke. Kocsis a módosítás kapcsán tartott tájékozatón azt mondta, politikai döntés született, amely része annak a választási kampányban is megfogalmazott ígéretnek, hogy új rendőrséget szeretnének, mert tapasztalataik szerint különösen 2006 óta az érintett szervek jelentősen összefonódtak a politikával. A képviselő cáfolta, hogy Borkai Zsolt, Győr fideszes polgármestere miatt csökkent indítványukban öt helyett három évre az a kitétel, amely erre az időszakra nem engedélyezné, hogy a rendvédelmi szervek tagjai megbízatásuk megszűnése után jelöltként induljanak az országgyűlési, az európai parlamenti, a helyi önkormányzati és a kisebbségi választásokon. A bizottság elnöke azt mondta, a kérdést a frakció megvitatta, volt olyan, aki tíz évben szabta volna meg a tiltást, azonban végül úgy találták, hogy a három évben meghatározott távoltartás már biztosítja az alkotmányos garanciákat.