Brüsszel minden eszközt meg fog ragadni a magyar vétó kicselezésére, legyen az akár politikai vagy jogi csűrés-csavarás – hívta fel a figyelmet Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
A Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás jelentősége azonban pont abban áll, hogy több mint kétmillió magyar választópolgár egybehangzó akarata nagyon erős felhatalmazást és óriási legitimációt biztosít a jobboldali magyar kormány számára, amikor ellenáll ezeknek a törekvéseknek
– tette hozzá. A szakértő szerint politikai szempontból Brüsszel egyértelműen a „lengyel modell” megvalósításán dolgozik Magyarországon, vagyis, hogy a globalistákat maradéktalanul kiszolgáló bábkormányzat kerüljön hatalomra.
Erre a célra Magyar Pétert szánják, akinek az útjából szinte minden más baloldali erőt félreállítottak; a terv pedig az, amiről Kollár Kinga tiszás EP-képviselő már beszélt: minél inkább megnehezítik a magyarok életét, annál jobbak a Tisza választási esélyei. Az ellenünk zajló erőteljes politikai nyomásgyakorlásnak és pénzügyi zsarolásnak ez a végső kimenetele
– mutatott rá. Jogi szempontból már régóta zajlik az ügyeskedés Brüsszelben, láthattuk ezt ott, amikor a szankciókat külpolitikai helyett gazdasági kérdésként akarják tárgyalni – így elegendő a minősített többség – vagy éppen a Sargentini-jelentés elfogadásakor, mikor a tartózkodókat „igen” szavazatnak számolták – sorolta Dornfeld László.
Az európai alapszerződések számos kérdésben kívánnak meg egyhangúságot (vagyis teremtenek köznapi megnevezéssel vétóra lehetőséget), ilyen a közös kül- és biztonságpolitika, az uniós tagság vagy az uniós költségvetés – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy ezen rendelkezések módosítása nélkül is lehetőséget teremt az Európai Unió működéséről szóló szerződés az egyhangú döntéshozatal elhagyására, amennyiben a tagállami minisztereket tömörítő tanács erről határoz.
Brüsszelben régóta lebegtetik ezt az ötletet, az egyetlen probléma vele azonban az, hogy ennél a döntésnél még lehetőség van a vétóra. És bár szívesen ostorozzák hazánkat a német vagy francia politikusok, a nagy tagállamok is legalább olyan gyakran élnek a vétóval. Ez azonban nem olyan látványos, ugyanis a számukra kellemetlen javaslatok már tárgyalási szakaszban lekerülnek a napirendről – emelte ki. Ukrajna csatlakozási folyamata ott akadt meg, hogy bár döntés született a tárgyalások elkezdéséről, a magyar vétó miatt nem tudnak egyetlen fejezetet sem megnyitni – emlékeztetett Dornfeld László.
A csatlakozás során 35 fejezetet kell teljesíteni egy országnak, hogy taggá válhasson, az eddigi szokás szerint pedig minden egyes fejezet megnyitása és lezárása egyhangúsággal történik. Vagyis Magyarországnak hetven alkalommal, valamint a végső döntésnél van lehetősége vétóra az ukrán csatlakozási folyamat során
– mondta. A szakértő úgy véli, Brüsszelben is felismerték ezt a veszélyt, a Bloombergnek nyilatkozó bürokraták már éppen ezért arról beszéltek, hogy a fejezetek megnyitása és lezárása során nem kötelező az egyhangúság. Vagyis egyetlen jogi csellel hetven vétóalkalmat vennének ki a magyar kormány kezéből, hetven alkalommal hánynának Brüsszelben fittyet több mint kétmillió magyar ember, Voks 2025-ben megfogalmazott akaratára – hívta fel a figyelmet.
Az európai döntéshozatalban a nagy tagállamok akarata már így is sokkal inkább megjelenik, mint a kisebbeké. Gondoljunk csak arra, hogy a tanácsban a minősített döntéshozatalnál szükséges „blokkoló kisebbségnek” van egy lakosságszám szerinti kritériuma is. Vagyis nem elég, hogy négy tagállam nem ért egyet a döntéssel, az is szükséges, hogy együtt az EU lakosságának legalább 35 százalékát is lefedjék – világított rá Dornfeld László.
Pontosan ezért volt fontos, hogy az egyenlőség nevében az országok egymaguk is képesek legyenek gátat vetni az uniós döntéshozatalnak a legfontosabb egzisztenciális kérdésekben. Ha a vétó elveszik a kisebb államoktól, úgy végleg a néhány nagy tagállam kezébe kerül minden döntés – az ő érdekeik pedig jelenleg megegyeznek Brüsszelével, így okoskodik most Von der Leyen és Manfred Weber – figyelmeztetett az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: ANP via AFP)
