Két éve, 2008. december 8-án fogadta el az Országgyűlés az előadó-művészeti törvényt, melynek elviekben egyik hangsúlyos célja az lenne, hogy elősegítse a gyermek és ifjúsági színházak működését. A gyakorlatban azonban épp az ellenkezője valósult meg: a törvény részben a nézőszám alapján határozta meg a teátrumok támogatását, de nem egyenlő mértékben. Az Előadó-művészeti Tanács ugyanis, határozata szerint, a prózai teátrumoknál 1, a bábszínházi előadásoknál 0,5 a nézőszám szorzója, míg a zenés színházaknál 1,2. Novák János, a Kolibri Színház igazgatója nem a kategóriákba való besorolásban látja a probléma gyökerét, hanem a kis és nagy színházak közötti eltérő jövedelemtermelő képességben; a kis színházak például állandó korrekcióra szorulnak. A direktor szerint a törvény problematikussága ellenére mégis segített, hogy a színházak az intézményi bezárásokkal teli időszakban is életben tudtak maradni.
Július elején az Országgyűlés végre döntött az előadó-művészeti törvény módosításáról, amely várhatóan szeptember elsején lép életbe. Ennek értelmében egyes színházak, bábszínházak kedvezőbb támogatási lehetőséghez juthatnak, de a megváltozott jogszabály a nemzeti és etnikai kisebbségi színházak finanszírozását is pozitívan befolyásolná. Így a következő pénzügyi évadban az átsorolt színházak, bábszínházak már a következő évad kezdetétől az átsorolásuk szerinti támogatásban részesülhetnének.
A 2008 decemberében életbe lépő törvény például a szekszárdi illetőségű Magyarországi Német Színház költségvetését súlyosan megtépázta. – Óriási mínusszal nyitottuk ezt az évet, mert nem tudtunk a törvényben kiszabott normatívának megfelelni: negyvenmillió forinttal kevesebb pénzből kellett gazdálkodnunk. Szinte működésképtelenné váltunk. Pontos adatokat nem tudunk arról, hogyan is érint minket majd a változtatása, csak remélni tudjuk, hogy a szeptemberben életbe lépő módosításnak köszönhetően más, jobb besorolásba kerülhetünk – nyilatkozta lapunknak a Magyarországi Német Színház gazdasági igazgatója, Detkó Jánosné.
Meczner János, a Budapest Bábszínház igazgatója is csak bizakodni tud. – Mi a 0,5-ös szorzóval nagyon rosszul jártunk volna, ha az önkormányzat, a mi felügyeleti szervünk a korrekciós számítás miatt nem adja meg a tavalyi költségvetésünk összegét. Azt szeretném, hogy a törvénymódosítással ne kerüljünk hátrányos helyzetbe. Hogy van értelme annak, amit csinálunk, az példázza a legszebben, hogy évente százezer gyerek látogat el hozzánk – hangsúlyozta a direktor.

Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?