Románia elvette a Duna árterét

A katasztrofális romániai áradások megmutatták, hogy a Duna és mellékfolyóinak vízgyűjtő területét mielőbb viszsza kell adni a természetnek – áll a Természetvédelmi Világalap most közzétett tanulmányában. A szervezet szakértői szerint a romániai folyamszakaszhoz tartozó ártér nagy részét építkezők és gazdálkodók foglalták el.

A Duna árterülete a folyam és az azt tápláló mellékfolyók romániai szakaszán sokkal kisebbre zsugorodott, mint eddig gondolták – áll a Természetvédelmi Világalap (WWF) friss jelentésében. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei súlyos áradások is elsősorban a meggondolatlan emberi tevékenység következményei, a Duna árterének hetven százalékát ugyanis beépítették vagy átengedték a mezőgazdaságnak.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az árterek természetes szivacsként nagy mennyiségű vizet raktároznak el, amelyet aztán lassan és biztonságosan bocsátanak vissza a folyókba és a talajba. Ha azonban ezeket a területeket elvágják a folyómedertől, és átadják az agráriumnak, miként az a Duna alsó szakaszán már megtörtént, számolni kell azzal, hogy a vizek pusztítása évről évre nagyobb és fenyegetőbb lesz. Romániában 2006 óta minden évben a korábbinál több emberéletet követelnek és nagyobb kárt okoznak a mind hevesebb áradások. Az idei árvizek miatt már huszonöt ember vesztette életét, s az ország keleti részén a hónap elején több mint 13 ezren kényszerültek átmeneti szállásokra. A víz 162 településen több mint ötezer házat, 59184 hektárnyi erdőt és szántóföldet árasztott el. A Duna az elmúlt napokban az ország egyik legnagyobb városát: Galacot is elöntéssel fenyegette.
A Duna ártere más európai országokban is zsugorodik, ezért a vízgyűjtő terület megmentésére irányuló programhoz valamennyi Duna menti ország csatlakozott. A folyam teljes hosszából (2860 kilométer) azonban 1075 kilométer Románia területén halad keresztül, a fenyegetett árterület tehát itt a legnagyobb.
Orieta Hulea, a WWF Duna– Kárpátok programjának igazgatója szerint a kormánynak legkésőbb 2015-ig helyre kellene állítani az árterület nagy részének eredeti funkcióját ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek a további katasztrófák. Ezt eredetileg 476 ezer hektáron tervezték, de pénzügyi nehézségek és megfontolások miatt a megvalósítás elhúzódhat. Orieta Hulea arra hívta fel a figyelmet, hogy ha csak százezer hektárt adnának vissza a természetnek, ennek költsége jóval kisebb volna, mint az áradások okozta károk összege.
A WWF a holland példára is igyekszik ráirányítani a romániai hatóságok figyelmét. Hollandia már tizenhét évvel ezelőtt elindította rehabilitációs programját, mert ráébredt arra, hogy a töltések nem magasíthatók a végtelenségig. Ezúttal is bizonyosodott, hogy a természettel együtt kell működni, az ellene vívott harc értelmetlen – hangsúlyozzák a világszervezet szakemberei.