Vírusos malacok érkeznek Hollandiából

Évente nagyjából egymillió holland malac érkezhet hazánkba, jelentős részük vírussal fertőzött. A magyar piacra ellenőrizetlenül behozott és áron alul, gyakran feketén értékesített állatok jelentősen rontják a hazai sertéstenyésztők helyzetét. Exportpiacainkat is megrengetheti ez a jelenség.

Dénes Zoltán
2010. 07. 15. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem azokkal a dán vagy holland tenyésztőkkel van gond, akik ide költöztek és itt gazdálkodnak – közölte lapunk megkeresésére Fekete Balázs, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének (MFSE) elnöke. Sőt – tette hozzá – ezek a farmerek sok esetben jó példát mutatnak a hazai termelőknek versenyképességből és hatékonyságból még akkor is, ha nekik gyakran könnyebb létrehozni a magas technológiával működtetett tenyésztelepet, mivel kormányuk és bankjaik támogatását is élvezhetik. Fekete Balázs szerint azokkal van probléma, akik 20-25 kilogrammos malacokat hoznak be az országba, és akik olyan sertéseket értékesítenek nálunk, amelyek jelentős része a szaporodási és légzési betegségeket okozó, úgynevezett PRRS-vírussal fertőzött. A szakértő szerint az ilyen állatokat könnyebb Hollandiából behozni, mint Magyarországon belül szállítani. Fekete Balázs szerint évente megközelítőleg egymillió malac érkezhet Hollandiából. Olyan eset is előfordulhat, hogy egy falu közepén leállnak a kereskedők a kamionnal, és a platóról értékesítik a beteg malacokat. Hazánk tíz évvel ezelőtt még alig ismerte ezt a vírust, mára viszont a magyar hízók majdnem fele fertőzött lehet, s félő, hogy ha nem történnek hathatós lépések, a helyzet tovább romlik.
A nyolcszáz kocás sertéstenyésztő telepet üzemeltető Mester Károly szerint hazánk esetében jelenleg 20 százalékos fertőzöttségről beszélhetünk. Mint mondta, ezt a szintet gyakorlatilag a nulláról sikerült tíz év alatt elérni. A szakember szerint a piaci korlátok lebontása mára oda vezetett, hogy lemondtunk arról a jogunkról, hogy fenntartsuk a hazai sertésállományra korábban jellemző fertőzésmentességet. A vírus elterjedését a kormány azzal is könnyítette, hogy 2004-ben levette a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek listájáról a PRRS-t. Pedig – tette hozzá – nagyon nagy előnyt jelent az exportpiacokon, ha a kivitt sertésállomány e vírustól mentes. Fekete Balázs szerint ez ma már leginkább csak a törzstenyészeteinkre jellemző.
Fekete Balázs feltételezése szerint a hollandoknak azért éri meg több mint ezer kilométerről hazánkba szállítani a malacokat, mert azok a legtöbb esetben igen gyenge egészségi állapotban lehetnek. Mester Károly azt is hozzátette, hogy évente bizonyos időszakokban tapasztalható a holland malacdömping, ami arra enged következtetni, hogy a túltermelési periódusokban akár áron alul is hazánkra zúdítják feleslegüket. A tenyésztő véleménye szerint a feketegazdaság visszaszorítása érdekében csökkenteni kellene a hústermékek áfáját, és hatósági fellépéssel kellene elérni azt, hogy ne lehessen hazánkban beteg állatokat értékesíteni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.