Brüsszeltől Washingtonig felháborodás zajai visszhangoznak, mert a magyarok – akárcsak A majmok bolygója című film rabszolgái – kimondták a tiltott szót, a nemet – olvasható a The Times tegnapi számában. A brit napilap véleményoldalán foglalkozik hazánknak az Európai Unióval (EU) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott, a küldöttek hazautazása miatt félbeszakadt tárgyalásával.
– Orbán nemet mondott az IMF és az EU költségvetési lefaragásokat és megszorító intézkedéseket szorgalmazó követeléseire, ezért a képviselők összeomló forintról és fiskális felelőtlenségről beszélve távoztak Budapestről – mutat rá Adam LeBor, aki szerint a forint zuhant, erősödött, majd megint zuhant, az ország azonban kitart. A lefaragások helyett a kormány inkább adócsökkentéssel, a gazdaság kifehérítésével, valamint az üzleti környezet egyszerűsítésével akar növekedést elérni – olvasható a cikkben.
*
– Persze a 2008-ban nyújtott 20 milliárd dolláros mentőcsomag miatt az EU-nak és az IMF-nek joga van tárgyalni Magyarország pénzügyi terveiről. Magyarországnak pedig joga van „fegyvert ragadni”, miután a térség nagy részét az IMF segítségével az 1990-es évek elején beindult privatizáció tarolta le – idézi a távirati iroda a szerző szavait.
Az író szerint azonban a pénzügyeknél jelentősebb dolog forog kockán: mégpedig a nemzeti szuverenitás. – Sorsunkat talán egyre nagyobb mértékben befolyásolják a globális pénzemberek és a multinacionális intézmények, de én nem emlékszem, hogy bárki is szavazott volna erre a folyamatra, vagy egyáltalán választást kínáltak volna – fogalmaz. Véleménye szerint ezek a nemzetek felett álló testületek – a kommunisták háború utáni taktikájával élve – lopva faragják a függetlenséget és a szuverenitást, míg végül senki sem veszi észre, hogy nem maradt belőlük semmi.
– Most azonban valaki észrevette mindezt – írja Orbán Viktor miniszterelnökről LeBor. Aki szerint miután Magyarországon a parlament elfogadta a bankadóról szóló törvényt, az európai pénzügyi körök attól tartanak, hogy a szomszédos országok hamarosan követik a magyar példát. – A bankadó megérdemelt – vélekedik az író. Megjegyzi: Magyarország gazdasági vajúdásának jó részéért a bankok felelnek, a kölcsönök elképesztő arányát, 70 százalékát külföldi valutában, többségében svájci frankban adták ki. – Szóval éljen Magyarország, amiért szembeszállt a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval! – írja a szerző. – 1956-ban a magyarok felkeltek a szovjet elnyomás ellen, remélve, hogy láncreakció indul be. Ez nem történt meg, de Magyarország lázadása a kapitalista despotákkal szemben ezúttal talán szikrát gyújt – olvasható a cikk végén.
Úgy tűnik, a magyar tűz továbbterjedésétől a Nemzetközi Valutaalap képviselői is tartanak. Mint arról már írtunk, a magyar bankadó példájának egyik követője Románia lehetne, ám a bukaresti tárgyalásokon az IMF engedélyezte számukra a hiánycél megnövelését. A román kormány és az IMF eredetileg abban állapodott meg, hogy Románia az idén a hazai össztermékhez (GDP) képest 3,6 százalékos államháztartási hiányt céloz meg. Az idei célt már tavaly októberben 5,9 százalékra emelték, majd most tovább enyhítették a követelményt, 6,8 százalékra. Az első negyedév után ugyanis kiderült, hogy a módosított hiánycél is teljesíthetetlen, sőt, az IMF elemzése szerint 9,1 százalékos deficit lett volna várható ez év végén sürgős kiegészítő intézkedések nélkül. A társadalmi feszültségektől sem mentes megszorítások az IMF igazgatótanácsának múlt hét végi közleménye szerint dicséretesen zajlanak.
Persze szociális szempontokat előtérbe helyezve már egész másként fest a kép. Mint ismeretes Romániában heves tiltakozást váltottak ki a megszorítások. A Magyar Szociális Fórum épp ezért korábban már üdvözölte a kormány hozzáállását, azt, hogy nem az emberekkel akarják megfizettetni a válság okozta bajok orvoslását. A fórum tegnapi rendezvényén Róna Péter közgazdász elmondta, hogy hazánk 2008 októberében a nyolc éven át kormányzó pártok felelőtlen és rossz gazdaságpolitikája – a túlköltekezés, a nagyméretű újraelosztás és a korrupció – miatt vált fizetésképtelenné. A közgazdász kifejtette, hogy a magyar gazdaság húsz éve kibeszéletlen rákfenéje az alulfinanszírozottság, amelynek kezelése lehetetlen feladat a kereslet és a beruházások hiányában. Ugyanakkor a szakember kritikusan szemléli az IMF-fel és az EU-val zajló tárgyalások megszakadását. Mint elmondta, a hitel 2014-ben esedékes visszafizetéséig a kormány további tárgyalásokra kényszerül az IMF-fel, hiszen az Európai Uniónak (EU) nincs tapasztalata az ilyen típusú gazdasági válsághelyzetek kezelésére, a tőkepiacon Magyarország csak a valutaalap hitelesítése mellett juthat hozzá további hitelekhez, ráadásul a készenléti hitelkeret nyolcvan százaléka az IMF-től érkezett.
Tegnap a Duna Televízióban Bod Péter Ákos közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyalásokon az EU volt a keményebb tárgyalópartner. Bod Péter Ákos úgy látja, rövid távon nem gond, hogy megszakadtak az IMF-fel a tárgyalások, viszont alakulhat úgy a világ, hogy vissza kell menni a valutaalaphoz. – Az IMF-nek legalább van postacíme – jegyezte meg, arra célozva, hogy a piacról is igen kockázatos forrást szerezni, ráadásul azzal tárgyalni sem lehet.
