A valutaalap kettős mércéje

Az 1956-os forradalomhoz hasonlítja a The Times a magyar kormány ellenállását a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által követelt megszorításokkal szemben. A lap szerint Magyarország a nemzeti szuverenitás megőrzése mellett emelte fel a hangját, amikor nemet mondott a valutaalapnak. Az IMF küldöttei nem mindig kötik az ebet a karóhoz: Romániának 3,6 helyett 6,8 százalékos hiányt engedélyeztek.

Munkatársainktól
2010. 08. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Brüsszeltől Washingtonig felháborodás zajai visszhangoznak, mert a magyarok – akárcsak A majmok bolygója című film rabszolgái – kimondták a tiltott szót, a nemet – olvasható a The Times tegnapi számában. A brit napilap véleményoldalán foglalkozik hazánknak az Európai Unióval (EU) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott, a küldöttek hazautazása miatt félbeszakadt tárgyalásával.
– Orbán nemet mondott az IMF és az EU költségvetési lefaragásokat és megszorító intézkedéseket szorgalmazó követeléseire, ezért a képviselők összeomló forintról és fiskális felelőtlenségről beszélve távoztak Budapestről – mutat rá Adam LeBor, aki szerint a forint zuhant, erősödött, majd megint zuhant, az ország azonban kitart. A lefaragások helyett a kormány inkább adócsökkentéssel, a gazdaság kifehérítésével, valamint az üzleti környezet egyszerűsítésével akar növekedést elérni – olvasható a cikkben.

*

– Persze a 2008-ban nyújtott 20 milliárd dolláros mentőcsomag miatt az EU-nak és az IMF-nek joga van tárgyalni Magyarország pénzügyi terveiről. Magyarországnak pedig joga van „fegyvert ragadni”, miután a térség nagy részét az IMF segítségével az 1990-es évek elején beindult privatizáció tarolta le – idézi a távirati iroda a szerző szavait.
Az író szerint azonban a pénzügyeknél jelentősebb dolog forog kockán: mégpedig a nemzeti szuverenitás. – Sorsunkat talán egyre nagyobb mértékben befolyásolják a globális pénzemberek és a multinacionális intézmények, de én nem emlékszem, hogy bárki is szavazott volna erre a folyamatra, vagy egyáltalán választást kínáltak volna – fogalmaz. Véleménye szerint ezek a nemzetek felett álló testületek – a kommunisták háború utáni taktikájával élve – lopva faragják a függetlenséget és a szuverenitást, míg végül senki sem veszi észre, hogy nem maradt belőlük semmi.
– Most azonban valaki észrevette mindezt – írja Orbán Viktor miniszterelnökről LeBor. Aki szerint miután Magyarországon a parlament elfogadta a bankadóról szóló törvényt, az európai pénzügyi körök attól tartanak, hogy a szomszédos országok hamarosan követik a magyar példát. – A bankadó megérdemelt – vélekedik az író. Megjegyzi: Magyarország gazdasági vajúdásának jó részéért a bankok felelnek, a kölcsönök elképesztő arányát, 70 százalékát külföldi valutában, többségében svájci frankban adták ki. – Szóval éljen Magyarország, amiért szembeszállt a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval! – írja a szerző. – 1956-ban a magyarok felkeltek a szovjet elnyomás ellen, remélve, hogy láncreakció indul be. Ez nem történt meg, de Magyarország lázadása a kapitalista despotákkal szemben ezúttal talán szikrát gyújt – olvasható a cikk végén.
Úgy tűnik, a magyar tűz továbbterjedésétől a Nemzetközi Valutaalap képviselői is tartanak. Mint arról már írtunk, a magyar bankadó példájának egyik követője Románia lehetne, ám a bukaresti tárgyalásokon az IMF engedélyezte számukra a hiánycél megnövelését. A román kormány és az IMF eredetileg abban állapodott meg, hogy Románia az idén a hazai össztermékhez (GDP) képest 3,6 százalékos államháztartási hiányt céloz meg. Az idei célt már tavaly októberben 5,9 százalékra emelték, majd most tovább enyhítették a követelményt, 6,8 százalékra. Az első negyedév után ugyanis kiderült, hogy a módosított hiánycél is teljesíthetetlen, sőt, az IMF elemzése szerint 9,1 százalékos deficit lett volna várható ez év végén sürgős kiegészítő intézkedések nélkül. A társadalmi feszültségektől sem mentes megszorítások az IMF igazgatótanácsának múlt hét végi közleménye szerint dicséretesen zajlanak.
Persze szociális szempontokat előtérbe helyezve már egész másként fest a kép. Mint ismeretes Romániában heves tiltakozást váltottak ki a megszorítások. A Magyar Szociális Fórum épp ezért korábban már üdvözölte a kormány hozzáállását, azt, hogy nem az emberekkel akarják megfizettetni a válság okozta bajok orvoslását. A fórum tegnapi rendezvényén Róna Péter közgazdász elmondta, hogy hazánk 2008 októberében a nyolc éven át kormányzó pártok felelőtlen és rossz gazdaságpolitikája – a túlköltekezés, a nagyméretű újraelosztás és a korrupció – miatt vált fizetésképtelenné. A közgazdász kifejtette, hogy a magyar gazdaság húsz éve kibeszéletlen rákfenéje az alulfinanszírozottság, amelynek kezelése lehetetlen feladat a kereslet és a beruházások hiányában. Ugyanakkor a szakember kritikusan szemléli az IMF-fel és az EU-val zajló tárgyalások megszakadását. Mint elmondta, a hitel 2014-ben esedékes visszafizetéséig a kormány további tárgyalásokra kényszerül az IMF-fel, hiszen az Európai Uniónak (EU) nincs tapasztalata az ilyen típusú gazdasági válsághelyzetek kezelésére, a tőkepiacon Magyarország csak a valutaalap hitelesítése mellett juthat hozzá további hitelekhez, ráadásul a készenléti hitelkeret nyolcvan százaléka az IMF-től érkezett.
Tegnap a Duna Televízióban Bod Péter Ákos közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyalásokon az EU volt a keményebb tárgyalópartner. Bod Péter Ákos úgy látja, rövid távon nem gond, hogy megszakadtak az IMF-fel a tárgyalások, viszont alakulhat úgy a világ, hogy vissza kell menni a valutaalaphoz. – Az IMF-nek legalább van postacíme – jegyezte meg, arra célozva, hogy a piacról is igen kockázatos forrást szerezni, ráadásul azzal tárgyalni sem lehet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.