20 milliárd euró MI-re: hatalmas a felháborodás az uniós gigaterv miatt

Az Európai Unió 20 milliárd eurós mesterségesintelligencia-programra készül, amellyel felzárkózna a globális technológiai versenyben, ám a terv már most komoly vitákat vált ki. Szakértők és politikusok szerint nem világos, hogy lesz-e valódi igény az óriási kapacitásra, miközben egyre többen attól tartanak: a nagyszabású beruházás nem hozza meg a várt áttörést, és tovább növelheti Európa technológiai függőségét.

Új veszélyforrást jelent a mesterséges intelligencia Fotó: Shutterstock

A program lényege, hogy négy-öt óriási létesítmény épüljön, amelyek egyenként mintegy 100 ezer grafikus processzorral működnének, és nagy teljesítményű MI-modellek fejlesztését szolgálnák. Ezek jóval meghaladnák a korábban bejelentett, 16 országban létrehozandó 19 szuperszámítógép kapacitását. A beruházásokat köz- és magánforrásokból finanszíroznák, az EU pedig külön alapot hozott létre a program támogatására.

Szakértők és politikusok ugyanakkor megkérdőjelezik, hogy Európában valóban szükség van-e ekkora számítási kapacitásra. Többen attól tartanak, hogy a program nem hozza meg a várt áttörést, és nem csökkenti érdemben az EU lemaradását az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. 

Arra is felhívják a figyelmet, hogy miközben Európa elsősorban szabályozási kérdésekkel foglalkozott, addig más országok hatalmas fejlesztésekbe kezdtek – például az OpenAI 500 milliárd dolláros, az Anthropic pedig 50 milliárd dolláros beruházással.

Az is kérdéses, hogy kik használnák ki ezeket az óriásközpontokat. Európában jelenleg kevés olyan vállalat működik, amelynek ekkora kapacitásra lenne szüksége. 

A francia Mistral gyakran szóba kerül, de a cég saját infrastruktúrát épít, jelentős beruházásokkal Svédországban és Franciaországban. Emiatt egyre többen úgy vélik, az EU-nak inkább azokra a területekre kellene összpontosítania, ahol már most is erős, például az ipari fejlesztésekre.

További aggodalom, hogy a program növelheti Európa függőségét az amerikai technológiától, különösen az Nvidia vezető szerepe miatt a csipgyártásban. Több európai parlamenti képviselő is figyelmeztetett arra, hogy az adatközpontok piaca erősen koncentrált, így nehéz csökkenteni a külső függőséget.

Az Európai Bizottság ezzel szemben hangsúlyozza: a cél a digitális szuverenitás erősítése, vagyis az, hogy az európai cégek és kutatók saját, biztonságos rendszerekben dolgozhassanak. A program előkészítése még tart, a pályázati folyamatot többször elhalasztották, a hivatalos indulás tavasszal várható. A kezdeményezés egyszerre számít jelentős lehetőségnek és komoly kockázatnak, sikeressége egyelőre kérdéses.

Borítókép: Új veszélyforrást jelent a mesterséges intelligencia (Fotó: Shutterstock)