Elon Musk magas alapjövedelmet adatna minden mesterséges intelligencia miatt elbocsátottnak

A világ leggazdagabb emberének kijelentésétől felrobbant az internet: ezzel gyakorlatilag beismerte, hogy az MI tönkre fogja tenni a munkaerőpiacot – és valakinek fizetnie kell érte. Ki másnak, mint az államnak?

Elon Musk a Világgazdasági Fórumon, a svájci Davosban, 2026. január 22-én Forrás: Bloomberg

A Meta 2026 tavaszán bejelentette, hogy alkalmazottainak akár 10 százalékát is leépíti a mesterséges intelligencia költségeinek emelkedése miatt. Az MI-kapcsolt elbocsátások 2025-ben gyorsultak fel látványosan: a Challenger, Gray & Christmas munkaerőpiaci tanácsadó cég adatai szerint az év folyamán közel 55 ezer amerikait bocsátottak el kifejezetten a mesterséges intelligencia térhódítására hivatkozva – ez az összes 2025-ös leépítés mintegy 4,5 százaléka, de önmagában is háromszorosa a megelőző év azonos adatának.

A teljes kép ennél sötétebb: az Amazon 30 ezer irodai dolgozót küldött el, az MI-be való átszervezést jelölve meg okként; a Microsoft 15 ezer alkalmazottját, a Salesforce négyezer ügyfélszolgálati munkatársat. 2026 első negyedévében a tech-szektorban közel 80 ezer munkahely-megszüntetést regisztráltak, amelyeknek közel fele köthető közvetlenül az automatizációhoz. Az első körös Meta-leépítés végrehajtása május 20-ra várható, és a teljes évre akár 20 százalékos létszámcsökkentés is szóba kerülhet.

De mennyi ebből a valóság?

Akadnak, akik fenntartással fogadják ezeket a számokat: Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója maga is elismerte, hogy sok vállalat a mesterséges intelligenciát csupán ürügyként használja olyan leépítésekre, amelyeket egyébként is végrehajtott volna. A valós MI-okozta kiszorulás és az „MI-mosás” – amikor a technológia csupán kényelmes magyarázat a túlhajszolt pandémiás bővítés visszavágására – nehezen különíthető el egymástól.

Elon Musk „univerzális magas jövedelem” rendszert javasol: a szövetségi kormány rendszeres juttatást folyósítana mindenkinek, akit a mesterséges intelligencia és a robotika kiszorít a munkaerőpiacról.

Universal HIGH INCOME via checks issued by the Federal government is the best way to deal with unemployment caused by AI.

AI/robotics will produce goods & services far in excess of the increase in the money supply, so there will not be inflation.

— Elon Musk (@elonmusk) April 17, 2026

Miközben a mesterséges intelligencia jelentős gazdasági átalakulások hajtóereje lesz, egyes politikusok, szakpolitikusok és technológiai szakértők régóta szorgalmazzák az alapjövedelem bevezetését az MI-forradalom által valószínűleg bekövetkező tömeges munkanélküliség kezelésére. Az elképzelés szerint míg a gazdaság egésze sokkal gazdagabbá válik, mivel a mesterséges intelligencia automatizálja a gazdasági termelés nagy részét, sokan elveszítik az állásukat és elszegényednek – ezért a kormánynak az MI által generált profit egy részét újra kellene osztania a lakosság között.

Musk nemrégiben közölte egy vitában: „A jövőben a munka opcionális lesz.”

Az alapjövedelem gondolata meglepően régi – és nem az MI-korszak szülötte

A Universal Basic Income (UBI, univerzális alapjövedelem) ötletének gyökerei a XVIII. századra nyúlnak vissza: Thomas Paine amerikai alapító atya 1797-ben javasolta, hogy „az állam minden polgárnak fizessen egyszeri összeget a természeti erőforrások közös tulajdonából” eredő jogon. A XX. században Milton Friedman közgazdász negatív jövedelemadó formájában fogalmazta újra – aki egy bizonyos jövedelemhatár alatt van, az automatikusan pénzt kapjon az államtól. A „basic income” fogalma az 1980-as években szilárdult meg, amikor Philippe Van Parijs belga filozófus és mások megalapították a BIEN nevű nemzetközi hálózatot (Basic Income Earth Network), amely ma is működik.

A legismertebb valós kísérlet Finnországban zajlott 2017–2018-ban. A finn kormány véletlenszerűen kiválasztott 2000 munkanélküli személynek folyósított havi 560 eurót – feltétel nélkül, akkor is, ha közben munkát találtak. Az eredmény vegyes volt: a résztvevők mentális egészsége és boldogságérzete javult, de a foglalkoztatásban nem volt szignifikáns különbség a kontrollcsoporthoz képest. A kísérlet politikailag kényes lett, a konzervatív kormány nem hosszabbította meg.

Kenyában a GiveDirectly nevű szervezet 2016 óta folytat hosszú távú UBI-programot szegény falvakban – ez az egyik leghosszabb és legjobban dokumentált vizsgálat, és az eredmények pozitívabbak, mint a fejlett országokban. Kanadában az 1970-es években volt egy kísérlet (Mincome, Manitoba), amelynek adatait évtizedekig nem elemezték – utólag kiderült, hogy a kórházi felvételek száma csökkent, az iskolai lemorzsolódás visszaesett. Stocktonban, Kaliforniában 2019–2021-ben 125 alacsony jövedelmű lakos kapott havi 500 dollárt; a teljes munkaidős foglalkoztatás nőtt a kontrollcsoporthoz képest.

A szolgaság útja?

Az UBI kritikusai szerint drága, nem motivál a munkára, és az inflációt sem lehet megkerülni, ha mindenki egyszerre kap több pénzt. Musk javaslata tehát erre a több évtizedes vitára pakol rá azzal, hogy a juttatást nem alapszintre, hanem „magasra” emelné.

A Reason rámutat, hogy például amikor az ipari forradalom idején sokan elvesztették az állásukat, a legtöbben hatalmas igyekezettel alkalmazkodtak az átalakult lehetőségekhez, hogy új munkát találjanak – egy magas összegű alapjövedelem azonban elveszi az emberek munkára való motivációját. Sanjeev Sanyal, India pénzügyminiszterének korábbi gazdasági főtanácsadója szintén az X-en írt:

„Musk gondolkodása téves. A mesterséges intelligencia minden bizonnyal zavarokat okoz, de mint minden technológia, középtávon új munkahelyeket és lehetőségeket is teremt. Az az elképzelés is téves, hogy nem lesz infláció, mert az MI és a robotok nem termelnek a keresleten túlmutató árukat vagy szolgáltatásokat.”

Geoffrey Miller két problémára mutat rá az egyetemes magas jövedelemmel kapcsolatban. Először is, szerinte abszurd, hogy világszerte 8 milliárd ember lenne jogosult állami juttatásra, mivel ezek az emberek értékes polgárokból „örök parazitákká” alakulnának, akik a mesterséges intelligencia iparának hasznából élősködhetnének. A második probléma szerinte, hogy az MI-cégek manipulálni fogják a kormányokat, és túl hatalmassá válhatnak: „Ez nem a jólét, hanem a szolgaság útja.”