Még tanulják a szabályokat

Erősíti a mezőgazdasági kistermelők helyzetét és kilátásait az a május 30-án napvilágot látott agrárminiszteri rendelet, amely újraírja a termelés és értékesítés szabályait. Az őstermelők fellendülést várnak a jogszabálytól, a kereskedők pedig nem félnek a konkurenciától.

Hajdú Péter
2010. 08. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az élelmiszer-termelést és -értékesítést egyszerűsítő agrárminiszteri rendelet legnagyobb haszna az lehet, hogy az eddig létbizonytalanságban élő kistermelők bátran kereshetnek piacot termékeiknek, a biztosabb megélhetés talán stabilizálja helyzetüket, s növekedési pályára állítja gazdaságukat. Az őstermelőknek pozitívum, hogy helyben amúgy is mindenki ismer mindenkit, azaz pontosan tisztában vannak vele, hogy kinek mennyire megbízható a portékája, így a most megnyílt új értékesítési lehetőségek fellendülést hozhatnak számukra. A kötöttségek enyhítését követően így akár az is elképzelhető, hogy a helyi közintézmények – iskola, óvoda, bölcsőde stb. – az eddiginél olcsóbban juthatnak jó minőségű élelmiszerhez, s vásárlásukkal a helyi gazdaságot erősítik.
– A rendelet, illetve a közelmúltban elfogadott, a közbeszerzést egyszerűsítő jogszabályegyüttes hatásaként például egy önkormányzat ma már közvetlenül az őstermelőtől vásárolhat friss élelmiszert intézményei számára, ami ösztönzőleg hat a piacra – értett egyet ezzel a vélekedéssel Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. – Inkább színesíti a palettát, de nem jelent igazi konkurenciát a kereskedőknek az őstermelők közvetlen piaci megjelenése. A főtitkár szerint a most megnyílt értékesítési csatorna túlságosan kis súlyú ahhoz, hogy döntően befolyásolja a piacot. Egyébként a gazdálkodónak, őstermelőnek is sokkal hatékonyabb a munkája, ha egyszerre adja el az összes terményét, mintha napokig árulná a piacon vagy az utcasarkon.
Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy sem a kereskedők, sem a termelők nem biztosak még az új rendszerben, nem igazán vannak tisztában azzal, miként is kell alkalmazni az új szabályokat. Az új rendszer bírálói azzal érvelnek, hogy a szabályozás az eddig is létező feketepiacot legalizálja. Az akadékoskodók másik csoportja kifogásolja, hogy a kistermelők nem képesek folyamatosan ugyanazt a minőséget szállítani, ezért a nagy áruházláncok polcaira csak kivételes esetben kerülhetnek be. A minőséggel kapcsolatos másik kifogás, hogy lehetetlen átfogóan ellenőrizni a kistermelőket, s ezért nem garantálható a minőség úgy, mint egy-egy nagyobb élelmiszer-ipari gyártó esetén. Mások ezeket a kritikákat azzal tolják félre, hogy eddig sem a kistermelők áruja okozta a komoly minőségi kifogásokat, számukra ugyanis ez – a helyi piacon – gyakorlatilag egyenlő lenne a teljes megsemmisüléssel.

Könnyebb dolgozni. Visszamenőleges hatállyal, ez év június 30-tól eltörölte a kormány a mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmazók azon kötelezettségét, hogy a jelenléti ívet szigorú számadású nyomtatványon kelljen vezetniük. Az enyhébb szabályt a jogerősen le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell, vagyis aki ellen az adóhatóság eljárást indított, az nem büntethető.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.