Még tanulják a szabályokat

Erősíti a mezőgazdasági kistermelők helyzetét és kilátásait az a május 30-án napvilágot látott agrárminiszteri rendelet, amely újraírja a termelés és értékesítés szabályait. Az őstermelők fellendülést várnak a jogszabálytól, a kereskedők pedig nem félnek a konkurenciától.

Az élelmiszer-termelést és -értékesítést egyszerűsítő agrárminiszteri rendelet legnagyobb haszna az lehet, hogy az eddig létbizonytalanságban élő kistermelők bátran kereshetnek piacot termékeiknek, a biztosabb megélhetés talán stabilizálja helyzetüket, s növekedési pályára állítja gazdaságukat. Az őstermelőknek pozitívum, hogy helyben amúgy is mindenki ismer mindenkit, azaz pontosan tisztában vannak vele, hogy kinek mennyire megbízható a portékája, így a most megnyílt új értékesítési lehetőségek fellendülést hozhatnak számukra. A kötöttségek enyhítését követően így akár az is elképzelhető, hogy a helyi közintézmények – iskola, óvoda, bölcsőde stb. – az eddiginél olcsóbban juthatnak jó minőségű élelmiszerhez, s vásárlásukkal a helyi gazdaságot erősítik.
– A rendelet, illetve a közelmúltban elfogadott, a közbeszerzést egyszerűsítő jogszabályegyüttes hatásaként például egy önkormányzat ma már közvetlenül az őstermelőtől vásárolhat friss élelmiszert intézményei számára, ami ösztönzőleg hat a piacra – értett egyet ezzel a vélekedéssel Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. – Inkább színesíti a palettát, de nem jelent igazi konkurenciát a kereskedőknek az őstermelők közvetlen piaci megjelenése. A főtitkár szerint a most megnyílt értékesítési csatorna túlságosan kis súlyú ahhoz, hogy döntően befolyásolja a piacot. Egyébként a gazdálkodónak, őstermelőnek is sokkal hatékonyabb a munkája, ha egyszerre adja el az összes terményét, mintha napokig árulná a piacon vagy az utcasarkon.
Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy sem a kereskedők, sem a termelők nem biztosak még az új rendszerben, nem igazán vannak tisztában azzal, miként is kell alkalmazni az új szabályokat. Az új rendszer bírálói azzal érvelnek, hogy a szabályozás az eddig is létező feketepiacot legalizálja. Az akadékoskodók másik csoportja kifogásolja, hogy a kistermelők nem képesek folyamatosan ugyanazt a minőséget szállítani, ezért a nagy áruházláncok polcaira csak kivételes esetben kerülhetnek be. A minőséggel kapcsolatos másik kifogás, hogy lehetetlen átfogóan ellenőrizni a kistermelőket, s ezért nem garantálható a minőség úgy, mint egy-egy nagyobb élelmiszer-ipari gyártó esetén. Mások ezeket a kritikákat azzal tolják félre, hogy eddig sem a kistermelők áruja okozta a komoly minőségi kifogásokat, számukra ugyanis ez – a helyi piacon – gyakorlatilag egyenlő lenne a teljes megsemmisüléssel.

Könnyebb dolgozni. Visszamenőleges hatállyal, ez év június 30-tól eltörölte a kormány a mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmazók azon kötelezettségét, hogy a jelenléti ívet szigorú számadású nyomtatványon kelljen vezetniük. Az enyhébb szabályt a jogerősen le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell, vagyis aki ellen az adóhatóság eljárást indított, az nem büntethető.