Nyugati nyomás Szerbiára

Oroszországi menedék. Oroszország nem szolgáltatja ki Szerbiának Bogoljub Karics szerb üzletembert, pártvezetőt, aki ellen nemzetközi körözést adott ki az Interpol belgrádi vádak alapján. A Mobtel volt tulajdonosát és a Szerbia Ereje Mozgalom vezetőjét azzal gyanúsították meg, hogy 40 millió euróval károsította meg a szerb államot. Magánszámlákra irányította a Mobtel mobiltelefon-szolgáltató jövedelmének egy részét. Moszkva politikai menedékjogot adott a Karics fivéreknek, ugyanúgy, mint annak idején a Milosevics család körözött tagjainak, ami akkor nem kis felháborodást váltott ki. (S. I.)

A hágai Nemzetközi Bíróság döntése után – amely szerint Koszovó függetlensége nem ellenkezik a nemzetközi joggal – felerősödtek a politikai és diplomáciai erőfeszítések. Belgrádban a kármentés zajlik, Pristinában pedig a kedvező fordulat minél jobb politikai kihasználása. A nemzetközi közösség pedig igyekszik Szerbia és Koszovó segítségére lenni, hogy túljussanak a koszovói problémán.
Az EU jószolgálati szerepvállalását kínálta fel Belgrád és Pristina számára egy „jövő felé forduló” tárgyalás érdekében. Közben Washingtonból olyan értelmű üzenetek érkeznek Belgrádba, hogy Szerbiának lépnie kell előre, rendezni a koszovói kérdést, ám az addig nem lehetséges, amíg a „Koszovóval kapcsolatos történetet” Vuk Jeremics külügyminiszter irányítja. A szerb diplomatának otthon sem jók a pozíciói. Nem ok nélkül vetik szemére a szerb ellenzék soraiból, hogy ő a felelős a hágai kudarcért, amely még nehezebbé tette Szerbia diplomáciai küzdelmét, hogy új tárgyalásokat eszközöljön ki.
Hashim Thaci koszovói miniszterelnök felhívással fordult Borisz Tadics szerb államfőhöz, hogy kezdjenek tárgyalásokat az államközi együttműködésről, ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményét követően valamennyi EU-ország elismeri Koszovó függetlenségét. Derűlátását azonban gyorsan meg is cáfolták. Spanyolország és Szlovákia például már jelezte, hogy egyelőre nem változtat Koszovóval kapcsolatos álláspontján. Belgrádban a szerb kormány javaslatára tegnap rendkívüli ülésre ült össze a törvényhozás. Napirenden szerepelt, hogy milyen lépéseket tesz Szerbia a hágai döntés után.
A kormány azt javasolja, hogy szeptemberben nyújtsanak be az ENSZ-közgyűlésnek egy határozattervezetet, amelynek elfogadása – a szerb tervek szerint – megnyitná az utat a kompromisszumot kutató tárgyalások felé. Washington és Brüsszel ellenzi, hogy a kérdés ismét az ENSZ-közgyűlés elé kerüljön. A parlamenti üléseken Vuk Jeremics figyelmeztetett, a világ 55 országa nagyon közel van ahhoz, hogy elismerje Koszovót független államnak.