Kamatot emelhet a svájci jegybank a mai ülésén – állítják az alpesi ország vezető kereskedelmi bankja, az UBS közgazdászai. A Financial Times értesülései szerint a szakemberek 25 bázispontos emelést tartanak valószínűnek. Ez a lépés a frankban eladósodottak számára egyáltalán nem lenne jó hír, többek között azért sem, mert a kamatemelés tovább erősíthetné az alpesi devizát. A frank tegnap 217 forint fölött nyitott a forinttal szemben, de a nap jelentős részét 216,5 forint környékén töltötte. Lapzártánk idején 215,78 forintot adtak a svájci frankért a nemzetközi kereskedelemben. Az euró ezzel szemben erősödött a magyar fizetőeszközhöz képest, a reggeli órákban még 281 forint közelében folyt a jegyzés, ám kora délután már 282 forint tájékán ingadozott az árfolyam. Lapzártánk idején a közös fizetőeszköz 281,77 forintba került.
A svájci közgazdászok kamatemelési várakozásaival nem mindenki ért egyet. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője például nem tart attól, hogy a svájci jegybank ma a 0,25 százalékon álló ráta emelése mellett teszi le a voksát. – A svájci gazdaság csapdahelyzetben van, inkább kamatcsökkentésre lenne szüksége, ám a jelenlegi szintről már nem vezet út lefelé – tette hozzá.
*
Az alpesi állam helyzete már csak azért is speciális, mert rengeteg a frankalapú hitel Európában. Ráadásul hazánk alaposan kiveszi a részét belőle: az 500 milliós kontinens teljes frankadósságának egytizedét a tízmilliós Magyarország tudhatja magáénak. – Svájc az import jelentős növelésével tudna hozzájárulni a deviza drágulásának megtöréséhez, ám úgy tűnik, a stabil külkereskedelmi többlettel rendelkező ország erre nem lesz képes – jegyezte meg Barcza György.
Bizakodásra adhat okot a hazai adósok számára, hogy nemcsak nekik van elegük a bivalyerős frankból. Tegnap a svájci szakszervezeti szövetség is felszólította az alpesi ország nemzeti bankját, hogy minden lehetséges eszközzel lépjen fel a fizetőeszköz „túlzott erősödése” ellen – adta hírül a távirati iroda. A szakszervezetek szerint komoly nemzetgazdasági károkat okozhat, ha hosszabb távon túlértékelt marad a frank. – Egyebek mellett csökkenhetnek a bérek, és megugorhat a munkanélküliség, mert a termelés leállítására vagy külföldre telepítésére kényszerülhetnek vállalatok, amelyek reális árfolyam mellett nem zárnának be és nem vonulnának ki az országból – fejtette ki a szakszervezet.
Az erős frank a magyar cégeket sem kecsegteti sok jóval. Az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb felmérése szerint több ezer vállalkozás jövőjét fenyegeti a forinthoz képest folyamatosan erősödő svájci frank, mivel a cégek fennálló hitelállományának 52-56 százaléka devizaalapú. Az utóbbi hónapokban tapasztalt forintgyengülés miatt egyre nehezebb új hitelhez jutni, és egyre nagyobb terhet jelent a meglévő hitelek törlesztése is. – Ezek a káros hatások együttesen több száz vállalkozás végét jelenthetik igencsak rövid időn belül – közölte Vanek Balázs. A hitelbiztosító országigazgatója hozzátette: idén az első nyolc hónapban több csődeljárás indult, mint 2008-ban összesen.
Hogy a lakosságot mennyire viseli meg az erős frank, azt nem kell hosszan ecsetelni. Ugyanakkor a CIB Bank számításai szerint nagy hibát követnek el azok a frankadósok, akik a jelenlegi árfolyam mellett váltják át forintra a devizakölcsönüket. A pénzintézet szakembereinek számításai szerint 241 forintos frankárfolyam esetén fizetne annyit az adós a futamidő végéig, mintha forinthitelt vett volna fel. Ráadásul a frankban nyilvántartott adósság az árfolyammozgások miatt jelentősen megnőtt, ezért a forintra váltás esetén könnyen előfordulhat, hogy több pénzzel tartozik az ügyfél, mint amennyit annak idején felvett. A CIB szakemberei szerint jelenleg is rengetegen érdeklődnek a forintra váltás iránt, de amikor látják, hogy mekkora veszteséget kell elkönyvelniük az árfolyamváltozás miatt, legtöbben letesznek a tervükről.
A Rogán Antal és Kósa Lajos fideszes politikusok által kezdeményezett, nyolcpontos adósmentő csomagról a bank munkatársai elmondták: bár egyelőre sok kérdést nyitva hagy, óriási előnye, hogy legalább van miről beszélni. – A válság kitörése óta ugyanis nem készült olyan tervezet, amelyik érdemben tudott volna változtatni a bajba jutott adósok helyzetén – tették hozzá. Lamboy Judit, a CIB Bank lakossági üzletágának vezetője szerint a pontok többsége nem ördögtől való gondolat, ugyanakkor a szakember szerint a középárfolyam használata a hitelek esetében nem jelent nagy segítséget az adósoknak, és az ötéves futamidő-hosszabbítás sem oldja meg a bajbajutottak gondjait.
Kétmilliós bírság az OTP-nek. Kétmillió forintra bírságolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az OTP Bankot, mert az nem tartotta be a banki magatartási kódexben foglaltakat. A PSZÁF egy ügyfélpanasz alapján indított vizsgálatot, és megállapította, hogy az OTP nem engedte meg az ügyfelének a svájcifrank-alapú hitel devizában történő végtörlesztését, pedig a magatartási kódex aláírásával vállalta, hogy erre lehetőséget biztosít.

Városháza-botrány: vádat emeltek négy ember ellen, börtönt kér az ügyészség