Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a magyar kormány nemrégiben döntött az állami tulajdonú hadiipar piacképes részének értékesítéséről, a tervek szerint összesen kilenc állami vagy részben állami védelmi ipari vállalatot szerveznének az újonnan létrehozott N7 Defence Zrt. alá, amelynek többségi tulajdonosa a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) lesz.
A 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója, Sárhegyi István a Világgazdaságnak adott interjúban leszögezte, hogy bár az állam ebben a konstrukcióban kisebbségi tulajdonos, a kontrollt továbbra is több, egymást kiegészítő eszközzel tartja kézben, így azok az értelmezések, melyek totális kiszervezést, privatizációt vagy a hazai hadiiparra gyakorolt nemzetközi befolyást emlegetnek, nem megalapozottak.
- A tranzakció lezárását követően a kritikus védelmi infrastruktúra – az ingatlanok, a gyárak és a gyártósorok – állami tulajdonban marad, így a termelés fizikai feltételei feletti rendelkezés nem kerül ki a nemzeti hatáskörből.
- Jogalkotói és exportkontroll-hatásköre révén a kormányzat szabályozza a működési keretet, miközben legnagyobb megrendelőként közvetlen piaci befolyást is gyakorol.
- Végül a rendkívüli helyzetekre (háború, havaria) vonatkozó jogszabályok felhatalmazzák az államot az operatív irányítás azonnali átvételére, ami az ellátásbiztonságot és a nemzeti szuverenitást egyaránt garantálja.
Sárhegyi István az akvizíciós folyamatról elmondta, azzal számolnak, hogy a tranzakció a nyár folyamán, legkésőbb a nyár végéig lezárulhat.
A vállalatvezető kifejtette, fő célpiacaik a NATO-tagállamok, valamint az ott működő hadiipari vállalatok, emellett a NATO-keretrendszer előírásainak és követelményeinek betartásával Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában is bővítik kapcsolataikat.
A magyar hadiipart az alapoktól kell újjáépíteni, de óriási a gazdasági potenciál az ágazatban
A vezérigazgató beszélt arról is, hogy a magyar hadiipar a rendszerváltást követően szinte teljesen leépült, az iparág újjáépítése 2016-tól kezdődően vált strukturált, intézményesített folyamattá, amely szorosan összekapcsolódik a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programmal és az aktív kormányzati szerepvállalással.
Tehát a hazai hadiipart lényegében az alapoktól kell újjáépíteni – és ebben a folyamatban még csupán az első, alapozási szakasznál tartunk. Az ágazatban azonban jelentős gazdasági potenciál rejlik.
Érdemes megfigyelni a német példát: egy átfogó gazdaságélénkítő program keretében a német állam egyszerre fejleszti az infrastruktúrát és a védelmi ipart, és ez a német gazdaság növekedésének egyik új motorjává válhat. Hasonló szerepet tölthet be a védelmi szektor Magyarországon is, mind gazdasági teljesítmény, mind beruházási volumen tekintetében.
A NATO részéről várható, hogy a tagállamok számára előírt védelmi kiadási arányt a jelenlegi kettő százalékról fokozatosan 3,5 vagy akár öt százalékra emelik. Bár ez a növekedés nem kizárólag a hadiipari beszerzéseket érinti, a szakértők becslése szerint a védelmi ipar számára példátlan mértékű keresletnövekedést hozhat.
– Ehhez azonban kormányzati és vállalati szinten egyaránt alkalmazkodni kell: előrelátó stratégiai gondolkodással, beruházásösztönző eszközökkel és piaci szempontból értelmezhető üzleti modellekkel. Ezért tekintünk kiemelten és nemzetstratégiai szempontból is fontos mérföldkőként erre a tranzakcióra – fogalmazott Sárhegyi István.
A teljes interjút ide kattintva olvashatják el a Világgazdaság felületén.
