Bőrös, nagybárd, kifli

Évtizedek óta alakítja, színesíti a sportnyelv a társalgás nyelvezetét, a köznapi szóhasználatot, nem beszélve a sportzsargon hangulatteremtő erejéről. A sportargó egészen sajátos helyet foglal el a fattyúnyelv szótárában. Nem szükségszerű, és nem tölt be semmilyen funkciót, csak egyszerűen – majdhogynem sportágak szerint – kitermelődött az évtizedek során, mindig kötődve a társadalmi viszonyokhoz. A jassznyelvről jut eszünkbe egy anekdota. Egykori kiváló válogatott labdarúgónk, Lázár Gyula olvasott, jó szellemi képességekkel megáldott férfi volt. Érettségizett, ami abban az időben igen nagy szó volt, s ez magasabb társadalmi osztályba sorolta. 1938-ban a svájciakkal játszott a válogatott. Lázár fogadást kötött az egyik elnökségi taggal, hogy mi lesz a mérkőzés eredménye. A focista azt javasolta, írják le, miben fogadtak.
– Mi szükség erre? – kérdezte az elnökségi tag.
– Verba volant, scripta manent – felelte Lázár.
– Ezt a jassznyelvet nem értem – mondta az elnökségi tag.
S ha már foci, lássunk néhány példát a labdarúgás tolvajnyelvéből!
Bőrös – ha az elővigyázatlan futballistának átpöccintik a labdát a lába között, akkor tulajdonképpen „felvette a bőröst”. Ez minden cselek legszégyenletesebbike a szenvedő fél szemszögéből. A szó eredetének megfejtése rém egyszerű. Hajdanában, de olykor még ma is kötény, pontosabban suszterkötény névre hallgatott a nevezetes trükk. Ezt kellett volna ugyanis felkötnie a védőnek, hogy elkerülje a lába közti gurigázást. S hogy miből készül a suszterkötény? Jobb helyeken bőrből. Innen már valóban csak egy ugrás a „bőrös”.
Benne van a kereső – a hosszú, pontos, az ellenfeleket szinte kikerülő, csavart átadás láttán dicsérnek ezekkel a szavakkal a játékostársak. Amikor a labda tekintélyes légi út megtétele után szinte keresi a címzettet. Nincs más lehetősége, hiszen a feladó „keresőkészüléket” rejtett el a bőrgolyóban.
Hofi Géza lemeze: „…a Budai elkezd futni, azt mondja erre Bozsik: »Nidd a, ott meg fut valaki. Odanézz!« De nem három méterről vette észre, hogyne! A falu túlsó végén volt már. Azt mondja a Bozsik: »Hát, akkor odarúgom.« Ez így ment. Oda rúgta, ahová akarta.”
Bekukorékolni – a hibát hibára halmozó, teljesen megzavarodott, idegroncs kapusra mondják a finom lelkű társak: „bekukorékolt szegény”. A kegyetlenebbek imigyen rongálják a megviselt kapuvédő lelkivilágát: „Ha már nem tudod megfogni a labdát, legalább utólag jelezd, hogy észrevetted a gólt. Mondjuk kukorékolj be a kapuba…”
Sarabolni – csúnya ige. Formára és tartalmában is. A hátvédjáték tisztátalanságait summázza; a durva szereléseket, a kíméletlenségeket, a labda vaktában való elvagdosását. A „sarabolós” védő nemcsak a csatárok, hanem tulajdonképpen a látványos, szép foci első számú közellensége is.
Jégkorong
A Kígyó térről lőtte – azaz nagyon messziről. A labdarúgásban is használatos kifejezés.
Lepkézés – a jégkorongban a lepkézés – ellentétben a futballal – jót jelent. Ha a labdarúgókapusra azt mondjuk, hogy lepkézett, úgy értjük: a „lepkét” fogta meg a labda helyett. Ismeretes, hogy a jégkorongkapusnak van „botos kesztyűje” (ezzel fogja a botot) és „lepkés kesztyűje”. Az utóbbival megszerzett korong számít lepkézésnek.
Megbőrözte – a futballból kölcsönzött kifejezés, amikor valaki „kötényt ad” a kapusnak, de csak a kapuvédőnek, és a két lábvédő (kívül bőr, belül lószőr) között megy be a korong a kapuba. A csatárok örök vágya, hogy ilyen gólt lőjenek az ellenfélnek, és erre fogadásokat is kötnek.
Snúrozás – tilos felszabadítás. Azt kiabálják a védekező csapat játékosai, ha nagy a nyomás: „snúr!, snúr!”
Nagybárd – kapusbot. A durvaságok durvaságának számít, ha a kapus otthagyja a kaput, és fejbe vág valakit a „nagybárddal”.
Asztalitenisz
Kifli – oldalirányú pörgetést jelent, amelyet Jónyer István talált ki.
Rászerválás – amikor az ellenfél még nem állt be az adogatáshoz, és gyorsan „beszerválnak” neki.
Ussz! – megnyert poén utáni csatakiáltás. A japánoktól ered.
Vízilabda
Kicsúszott alóla a sámli – a süllyedő kapusra mondják.
Dagad a kezében a labda – kiesik a kezéből.
Jól áll a lábán – arra a játékosra mondják, akinek jó a lábtempója.
Autó-motor
Kielőz – az autóversenyeken nem előzésről beszélnek, hanem kielőzésről.
Kifékez – (a kielőzésből ered). Az jut előbbre, aki később mer fékezni, történetesen egy egyenesben.
Brodszeidolni – megcsúsztatni a salakon a motor fenekét.
Vívás
Megerdőzte – kicselezte.
Hányja magára a parádot – mindent kivéd.
Jól kimanikűrözte – mármint kézvágásokkal.
Fölszúrta, mint a rablóhúst – a támadó ellenfelet megállította egy közbeszúrással.
Jatyóvágás, jatyócsel – kézvágás, kézcsel.
Liftezik – mármint a kardvívásban az a versenyző, aki elsősorban a fejét védi a kardjával, miközben le-föl jár a keze.
Ökölvívás
Földobja a kezét – föladja a meccset.
Csúnyán leborította – súlyos kiütés.
Stokkol a majré – gyávaság. De nem egyenlő a gyávaság általános fogalmával. Aki ugyanis bemegy a karámba – ringbe, szorítóba –, az eleve nem majrés. Ha az adott feladatot nem hajtja végre, akkor helyénvaló a kifejezés.
Bálkányár – a bal horog salgótarjáni változata.
Tenisz
Töri a labdát – lehetetlen, hülye labdára mondják.
Remegő hajnal – majré.