Csődvédelembe menekült a Vértesi Erőmű, mivel súlyos fizetési gondokkal küzd. A hő- és áramtermelő erőműnek egy július 27-én született választott bírósági ítélet szerint összesen hatmillió eurót, vagyis 1,7 milliárd forintot kellene kifizetnie több villamosenergia-kereskedő számára augusztus 30-ig. A döntés alapjául egy 2008-ban kötött áramvásárlási szerződés szolgál. Ebben a szocialista nagyvállalkozó, Kapolyi László érdekeltségébe tartozó System Consulting rendelt meg több milliárd forint értékben áramot, ám végül a cég elállt a szerződéstől, ezzel hatalmas veszteséget okozva a Vértesi Erőműnek. (Két évvel ezelőtt a szocialista politikus meg is akarta vásárolni az erőművet, ám ettől a tervtől ugyancsak elállt.) Emiatt a társaság harmincmilliárd forintra perli a System Consultingot, utóbbi ugyanakkor továbbra sem ismeri el felelősségét az ügyben.
Az erőmű szóvivője lapunkkal közölte, a csődvédelem célja, hogy biztosítsa a munkavállalók javadalmazását, a térség távhőellátását és az államilag garantált hitelek visszafizetését. Mamusits Péter hozzátette, az előnytelen szállítási szerződések okán kialakult helyzet komoly pénzügyi problémákkal fenyegeti az erőművet. A tegnapi közgyűlésen meghozott döntés, miszerint a társaság csődvédelmet kér, azonnali, 90 napos fizetési haladékot jelent a cég számára. Mint a szóvivő fogalmazott, a három hónapos időszak alatt a vállalat az előírt határidők betartásával elkészíti a fizetőképesség helyreállítását célzó programot, egyezségi javaslatot készít elő a hitelezők és a munkavállalók számára, valamint ezen időszak alatt egyeztető tárgyalások folytatásával elő kívánja segíteni a térség távhőellátásának hosszú távú megoldását.
Korábban a Vértesi Erőmű tulajdonosa, az állami kézben lévő Magyar Villamos Művek (MVM) rendkívüli közgyűlésen döntött arról, hogy előkészítik a szénerőmű végelszámolását. A tervezet szerint az erőművet kiszolgáló szénbányászat ez év végéig fennmarad, az erőmű pedig legkésőbb további három évig üzemel. A szénbányászatot így az idei év végéig támogatják az áramfogyasztók az úgynevezett szénfilléren keresztül, amely kilowattóránként 0,23 forintos tételt jelent, és valamennyi háztartás villanyszámlájába beépült, a cégnek pedig évente körülbelül hétmilliárd forintos bevétellel jár. A bányászat leállítása után az erőmű a felhalmozott szénkészletekre alapozva, illetve biomassza-tüzeléssel üzemelhet tovább. Ezzel biztosítja Oroszlány és Bokod távhőellátását, és ez idő alatt lehetősége lesz az érintett önkormányzatoknak felkészülni arra, hogy új, korszerű eszközökkel váltsák ki a hőellátást.
A Vértesi Erőmű nehéz helyzetét egyrészt az okozta, hogy a szén felszínre hozatala az elmúlt évtizedben túlzottan költségessé vált, ezért volt szükség a szénfillér beépítésére a számlákba. Emiatt az erőmű nem képes arra, hogy versenyképes áron termelje a villamos energiát, tehát a bevétel nem tudja fedezni a termelés költségeit. Az egyébként sem könnyű helyzetet a Kapolyi-féle szerződések tovább nehezítették. Ezek miatt a Vértesi Erőműnek ez év elején 1,9 milliárd forintot kellett átutalnia a cseh energiaipari óriás, a CEZ számára, amit közvetlenül a központi költségvetés tartalékából kellett kiegyenlíteni.
Lapunk emellett úgy tudja, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányában megszüntette azt a nyomozást, amelyet másfél évvel ezelőtt a Vértesi Erőmű feljelentésére indítottak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés alapos gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. Korábban viszont Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára úgy fogalmazott: nem az előírt célra fordították az elmúlt nyolc évben a 110 milliárd forintos állami támogatást a Vértesi Erőműnél, a pénz szerinte az erőmű körül megjelenő érdekcsoportok zsebébe vándorolt, ezért mindenképpen kivizsgálnák, mire fordították az összeget. Rajnai Gábor, Oroszlány polgármestere korábban úgy nyilatkozott, hogy a Vértesi Erőmű bezárásának következményei a térségben beláthatatlanok. Ezerötszáz ember veszítené el munkahelyét, és veszélybe kerülne a város távfűtése. Utóbbi ugyanis az egyik legolcsóbb ilyen szolgáltatás az országban, a Vértesi Erőmű végelszámolásával azonban a polgármester szerint akár 30-40 százalékkal is megemelkedhetnének a helyi fűtési és melegvíz-költségek.
origo.hu
Rendkívüli egyeztetést tart a miniszterelnök
