Az Európai Unió tagállamainak leminősítését vonhatják maguk után a megszorító intézkedések és az, hogy a költségvetési szigort éveken át fenn kell tartani, ugyanis mindez a gazdasági növekedést lenyomja – áll a Moody’s hitelminősítő ház tegnapi jelentésében. Miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége távozott Magyarországról a készenléti hitelmegállapodás meghosszabbítása nélkül, mindhárom nagy intézet (a Moody’s mellett a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s) is kilátásba helyezte hazánk adósságkockázati besorolásának rontását.
– Az egész hitelminősítési rendszer a kevésbé fejlett országok kifosztására épül. A nemzetközi pénzintézetek olyan kamatokkal kölcsönöznek kelet-európai, latin-amerikai és afrikai országoknak, amiket nem lehet visszafizetni. Három-hat százalékponttal magasabb kamatot kell ezen államoknak fizetniük a kölcsönökért, mint az Európában legjobb pozícióban lévő Németországnak. A hitelezők arra hivatkoznak, hogy ez az országkockázatok miatt van így, amiket a minősítők állapítanak meg. De valójában nincs is kockázat, mert ha felmerül ilyesmi, azonnal ott teremnek az IMF küldöttjei, és gondoskodnak arról, hogy a törlesztés ne kerüljön veszélybe – magyarázta a Magyar Nemzetnek Lóránt Károly közgazdász, mekkora fegyver is a bankok kezében a hitelminősítő. – Ha „a hármak”, vagyis az élvonalbeli hitelminősítő társaságok kockázatosabbnak ítélnek meg egy országot, azonnal magasabb kamatokat lehet kérni a hitelekre, ami nyilvánvalóan nagyobb profitot is eredményez – tette hozzá. Lóránt Károly szerint nem véletlen, hogy az ázsiai országok mára gyakorlatilag kitiltották a valutaalapot térségükből, Kínával, Malajziával a fentieket ma már nem lehet megtenni. Az IMF képviselői a velük szerződésben álló országokkal külön-külön tárgyalnak, Lóránt szerint arra lenne szükség, hogy az érintett kormányok közösen képviseljék érdekeiket a nemzetközi pénzintézettel szembe. Mivel Magyarország oly mértékben eladósodott, hogy az esedékes visszafizetéseket csak újabb kölcsönök felvételéből tudja rendezni, nem lehet fittyet hányni a fenyegetőzésre. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint tehát igen komoly problémákat okozhatnak a hitelminősítő házak a lerontással.
– Elképzelhető, hogy a Moody’s tényleg ront az ország kockázati besorolásán, ez a minősítőház ugyanis eddig a másik kettőnél jobb osztályzatot adott hazánknak – mondta lapunk érdeklődésére Barcza György, a K&H elemzője. Gondot jelent szerinte, hogy Magyarországon az állami pénzek számvitele elmaradott a nemzetközi gyakorlathoz képest. Csak a központi költségvetés eladósodottságáról, s nem az ország teljes adósságáról állnak rendelkezésre naprakész adatok, a központi intézmények nem kötelesek évközi beszámolókat adni. Épp emiatt lehetséges, hogy a kedvezőtlen múltbeli tapasztalatok alapján pont most – amikor viszonylag szigorú költségvetési politikát folytat a kormány és a GDP-arányos államadósság is csökkenő pályára állhat – a szükségesnél kétkedőbbek lesznek a házak.
Szűkítik Simor hatáskörét. Változás megy végbe Magyarország képviseletében a Nemzetközi Valutaalappal folytatott további tárgyalások során – közölte tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium. Matolcsy György tárcavezető veszi át az egyeztetéseken a vezető szerepet Simor András jegybankelnöktől, a helyettes kormányzói tisztség továbbra is a jegybankelnöké marad. – Nincs kifogásom ez ellen – reagált a váltással kapcsolatos előzetes híresztelésekre Simor András a legutóbbi kamatdöntő ülés után. Madár István közgazdász lapunknak úgy fogalmazott: célszerű a jegybanktól átvenni ezt a jogot, mert mára az IMF szerepe eredeti küldetéséhez képest megváltozott, az árfolyamrendszerek stabilitásának megőrzése helyett inkább a költségvetés egyensúlyára összpontosít. A Bloomberg hírügynökség kérdésére a gazdasági tárca megerősítette, hogy ősszel folytatódhatnak a gazdaságpolitikai tárgyalások az IMF-fel és az Európai Unióval.
origo.hu
„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított
